Kállay István: Kandidátusi és doktori disszertációk : 1950–1974 (A MTAK kézirattárának katalógusai 10., 1978)

Előszó

ELŐSZÓ A tudományos minősítést Magyarországon az 1950. évi 44. sz. tvr. vezette be. A kandidátusi és doktori fokozat elnyerésére a Tudományos Minősítő Bizottsághoz beadott kéziratos, a megvédés idején nyomtatásban meg nem jelent disszertációk egy-egy példányát az MTA Könyvtárának Kézirattára őrzi és bocsátja a tudományos kutatás rendelkezésére. E nagy érdeklődésre számot tartó, folyamatosan beérkező állományrészről a Kézirattár az elmúlt tizenöt év során öt füzetben adta közre az 1953 és 1970 között megvédett disszertációk katalógusát. Amikor az 1970 után elfogadott, és a Kézirattárban elhelyezett munkákat tartalmazó füzet elkészítése napirendre került, újabb pótfüzet helyett a csaknem huszonöt évet felölelő időszak terméséről készítendő összefoglaló, kumulatív kötet publikálása mellett döntöttünk. Az elhatározást elsősorban az indokolta, hogy időközben megindult „A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai" című sorozat, amely fokozatosan közreadja a Kézirattár állományának leírását, s a gyűjtemény szerves részét képező kandidátusi és doktori disszertációk logikusan beletartoznak e sorozatba. A döntést praktikus szempontok is támogatták: a disszertáció-katalógus füzetek számának növekedése mindinkább nehezítette a kutatók számára használatukat. A most közreadott kumulatív katalógus az előzőkhöz hasonlóan állománykatalógus; csak azokat a disszertációkat tartalmazza, amelyek kéziratként megtalálhatók a Kézirattárban, sem a minősítés alapjául szolgáló nyomtatott művek, sem azok a kandidátusok és doktorok, akiknek munkája valamilyen okból nem került a gyűjteménybe, nem szerepelnek benne. A katalógus beosztása azt a szakcsoportosítást követi, amelynek alapján a Tudományos Minősítő Bizottság az illető disszertációt valamely tudományszak fokozatának megadására elfogadta. Ezen belül a művek a szerzők nevének betűrendjében követik egymást. A tudományszakok csoportjai ugyancsak betűrendben találhatók meg a kötetben, úgy, ahogy az Akadémia Almanachjában is. Ez a megoldás eltér az előző kötetek rendjétől, korábban ugyanis a tudományszakokat az akadémiai osztályok rendjében soroltuk fel. A változás oka az, hogy az elmúlt időszakban az akadémiai osztályok szervezete is némileg megváltozott. Az évek során néhány tudományszak önállósult a tudományos minősítésben: így pl. a filozófiából kivált a szociológia, a szociológiából pedig utóbb a demográfia. Azok tehát, akik nem valamely konkrét disszertációt, hanem egy-egy tudományszak területén készült műveket keresnek a kötetben, jól teszik, ha a speciális szaktudomány csoportjába sorolt tételeken kívül az általánosabb tudományszakot is átnézik, amelyből az illető szak kiválhatott. A korábbi katalógusfüzetek a disszertációk decimális szakszámait is feltüntették; a decimális rendszerben végbement lényeges változások miatt azonban ezt most elhagytuk. Ugyancsak elmaradt az opponensek nevének feltüntetése is, mivel az opponensi vélemények kézirata nem kerül be a Kézirattár állományába. A címleírásokban — elsősorban a szakkifejezések és az idegen szavak helyesírása terén sok a következetlenség; minthogy a katalógus betűhíven közli a disszertációk címét a szerzők által megadott és a Tudományos Minősítő Bizottság által elfogadott formában.