F. Csanak Dóra: Szabó Lőrinc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 6., 1973)
Bevezetés
6 A katalogizálás szabályai szerint a feldolgozó által megállapított, a kéziratban nem szereplő szerzőket és címeket jelek közzé kellene tenni. Szabó Lőrinc kéziratain sokszor hiányzik a dm, vagy ha van is, ezt a kézirat nyomtatásban való megjelenése előtt gyak ran megváltoztatta, Müforditás-kéziratain sok esetben sem a költő neve, sem a vers cime nincs feltüntetve. Az azonosítás munkájának azonban a katalógusban terjedelmi okokból nincs nyoma: ha pl. egy-egy költőtől több verset fordított Szabó Lőrinc, ezek kéziratai együvé kerültek s nagyon komplikált lett volna jelölni, melyiken szerepel a szerző és a cim, melyiken nem, A pótolt cimek jelzése zárójellel zavarossá tette volna a katalógus képét. Csak Omár Khajjám Rubáiját-forditása esetében tettünk kivételt: e kéziratokon ui. maga Szabó Lőrinc többféle helyesir*ást használt, A katalógus itt, jelek közé téve, a ma használatos formát közli, majd betűhíven a kéziratokon található szöveget. Ha'a címleírásban nincs ott a "fogalmazvány" szó, autográf másolatról, tisztázatról van szó; ha nincs kitéve, hogy "variáns", a szöveg azonos a megjelenttel. Az eredeti, kézirattári katalóguslapokon a műfordítások mindig Szabó Lőrinc nevén szerepelnek; a nyomtatott katalógusban a fordító nevét nem kellett kitenni, a fordítások a költők nevének sorrendjében következnek. A formai leírás "autográf" megjelölése azonban természetesen mindig a műfordító kézírását jelenti. A verseket a költő életében megjelent kötetekkel és összegyűjtött versel 1969-es kiadásával azonosítottuk; a "Tücsökzene" számozása természetesen a bővitett kiadásra utál. Az "Örök Barátaink" fordításait az 1964-es kétkötetes kiadással hasonlítottuk össze. Az "Örök Barátaink" cimü kötet névmutatójától eltérően a középkori szerzőket keresztnevükön, s néhány újabb költőt is a könyvtári cimfelvétell szabályzat előírása szerint vettük fel.
