Fráter Jánosné: A Bolyai-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 4., 1968)

Bevezetés

7 Bolyai Farkas iratainak legnagyobb része levelezés, melyből 113 autográf Bolyai-levél. Jelentős csoportja Bolyai Farkas - Bodor Pálnak irt 34 db. , a Bolyai Antaltól kapott 15, majd kisebbik fiának Gergelynek irt 16 levél. Tudománytörténeti fontosságú a János fiának irt 11 csaknem teljes levél és a 43 db töredék. (A töredékek között jónéhány csak papirszelet.) A Bolyai Jánosnak szóló levelek többsége 1818-1823 közötti időből való, mellyeket az apa irt, a távolban tanuló fiának. Oldalakra terjednek atyai intelmei. Matematikai vonatkozások csak annyiban találhatók bennük, amennyiben a tudós apa a tanuláshoz nyújtott segitséget. Bolyai Farkas - Jánosnak és kisebbik fiának Gergelynek irt levelei, valamint az Antal öccsétől kapott 15 levél részletei számos megjegyzést tartalmaznak Bolyai Farkas egyéniségére, pszichikumára. A levelekben található gazdasági, anyagi vonatkozások, ha másodrendűek is a kutatók számára, tükrözik az egykori kollégiumi professzor eléggé mostoha életkörülményeit. Bolyai Farkas akadémiai működését jelzik Toldy Ferenc titoknoknak irt levelei (K 22/148-150 és M. irod. lev. 4-rét 61/d), amelyekből látható, hogy rövidebb, hosszabb kihagyásokkal de állandó az összeköttetés Marosvásárhely és az Akadémia között. Bolyai Farkas leveleiből realizálni lehet a kialakult kapcsolatot, a Tudós Társaság működése iránti érdeklődést és a szaktudósokkal, kortársaival való érintkezés óhaját. "Az arithmetica eleje" második kiadását 1846-ban küldi az Akadémiának "Méltóztassék a Tktes Ur kiosztani a mathesisi osztálybelieknek; én rég nem látván névkönyvet, nem tudom most kik és akárhányan legyenek, akik megnézésre méltatnák; méltóztassék néhány rendben tudósitani; és ingyen bekötve küldök, csak neveiket tudjam. T.T.Győri, Nagy Károly, D. Vállas, Bitnicz, Tárczi úréknak küldenék..." Bolyai Farkas akadémiai levelező taggá választása szempontjából fontos dokumentum Döbrentei Gábor 1833. aug. 29-én - Bolyai Farkasnak irt levele (K 23/21). Ez ugyanis olyan összefüggésekre világit rá, melyek ismeretében arra lehet következtetni, hogy Bolyai Farkas levelező tagsága Döbrentei Gábor közreműködésének volt köszönhető, és hogy rendes tagsági ajánlásában milyen nagy szerepet játszott a latin nyelvű Tentamen megjelenése. Bolyai Farkas 1833. augusztusában küldte meg a Tentamen I. kötetét az Akadémiának dedikálva. (A könyv ma is megvan. Könyvtári jelzete: 542.012) Döbrentei Gábor titoknok, akihez a küldemények érkeztek, még augusztus 29-én válaszolt Bolyai Farkasnak: ."Könyvedet tehát nevedben a Társaságnak október 1-ső napján adom majd bé midőn héti üléseink megint kezdődnek, mert most a Társaságnak szeptember utolsó napjáig vacatioja van, engem kivéve mert én dolgozom minta ... tudod mi. Rád nézve is egyenesen irtam midőn kívántam, hogy mathesisi munkádat magyarul ird, mivel 3 vidéki rendes tagnak óhajtottalak majd 300 pengő forinttal, ami mellett már ezután deák munkád miatt nem szólhatok; fijadra a Kapitányra nézve is az a barátságos észrevételem van, hogy ha magyarul adja ki munkáját lehet még helybeli tag itt 500 pengő forinttal, mely summa penziójához egykor jól járulna; lehet vidéki rendes tag 300 pengő forinttal." Döbrentei ugy vélte, hogy a "Tentamen" miatt nem vetheti fel a Tudós Társaságban Bolyai Farkas rendes tagságának ajánlását. 1835 szeptemberétől pedig Toldy Ferenc volt már a Társaság titoknoka, aki nyilván nem ismerte