Fráter Jánosné: A Bolyai-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 4., 1968)

Bevezetés

9 lönbség van e jeles munka, s azon elemi s legnagyobb részint elavult bevezetések közt, melyekkel bennünket Dugonics, Pethe, s utánok mások is, megajándékoztak". Bolyai Farkast sérthette ez a megjegyzés, mert válaszcikkében csaknem tételről tételre bizonyítja be Vállas Antalnak, hogy a Nagy Károly müvében tárgyalt matematikai kérdésekkel ő már az 1830-ban megjelent "Arithmetica elejé"-ben, majd később a Tentamenben foglalkozott és tisztázta a Vállas Antal által dicsért tételeket. Tulajdonképpen ez a tartalma Bolyai Farkas cikkének, (részletes tárgyalása e helyen nem lehetséges) de a cikk sohasem jelent meg a Figyelmezőben. Mindenesetre ha akkor nem is érte el célját a cikk irója, most az Ormós "Hermeszéről" irt bírálattal együtt, a kutatás rendelkezésére áll. Bolyai Farkas akadémiai kapcsolata is kétoldalú volt. Mindkét oldalról szükséges megvizsgálni az ennek nyomán létrejött tevékenységet. Bolyai Farkas levelei és bírálatai, tul sokat utalnak gondjaira, az időhiányra és idős korára. Ezek befolyásolhatták az Akadémia illetékes tisztségviselőit és gátjai lehettek a további gyümölcsözőbb kapcsolat kialakulásának. Bolyai Farkas személyi iratainak egyik legérdekesebb darabja a könyvei sorsára vonatkozó végrendelete, és az ehhez készitett könyvjegyzék (K 22/23-27). Nemcsak művelődéstörténeti vonatkozásainál fogva fontos okmány, hanem értékes tudománytörténeti dokumentum. Ebből a könyvtári "katalógusból" következtetni lehet arra, milyen könyvekből, és milyen eszméket próbált a tanár átplántálni a 19. század elején, - egy tekintélyes főiskolán - a tanulókba.

5 K Bolyai János tudományos működése - saját korában - az Akadémia előtt ismeretlen maradt. Hogy könyvtárának Kézirattára ennek ellenére Bolyai János életére és működésére vonatkozólag jelentős dokumentumokat őrizhet, az főként egy kitűnő tanárképző intézeti matematikai tanár, Szabó Péter (1867-1914) érdeme. Szabó Péter az 1900-as évek elején intenziven foglalkozott a Bolyaiak életével és munkásságuk megismertetésével. Egymásután jelentek meg erre vonatkozó tanulmányai önálló munkaként és a korabeli folyóiratokban.

5 1909-ben a bécsi cs. kir. hadi-levéltárban kutatott Bolyai János adatai után, mikor az egyik aktacsomóban értékes dokumentumokra bukkant. Több más iratokkal együtt, itt találta meg: 1. Bolyai János folyamodványát János főherceghez eszméi kidolgozása céljából, háromévi szolgálatmentességért, az Appendixre vonatkozó fejtegetésekkel. Olmütz, 1832, aug. 8. (K 23/62) 2. Raumlehre, azaz az Appendix német nyelvű átdolgozását (K 24/1.) 3. Magyarázó ábrákat a Raumlehre szövegéhez (K 24/2) 4. Gauss, K. F. - Bolyai Farkasnak irt levelének másolatát 1832. márc. 6. Bolyai János jegyzeteivel megtoldva (K 24/4) 5. Az Appendix latin nyelvű különlenyomatát (K 24/3.) 6. Greisinger, G. A. szakvéleményét Bolyai János: Raumlehre c. munkájáról (K 23/63.)