F. Csanak Dóra: Vörösmarty Mihály-levelezés. Csokonai Vitéz Mihály-levelezés. Ady Endre-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 3., 1967)
II. Csokonai Vitéz Mihály hagyatéka
latoktól elfoglaltatva, ezt mondván: az ő munkál azok a lelk emél hadd szálljanak vele együtt koporsób a!" Ennek a fennmaradt hagyománynak alapján került sor 1953-ban Csokonai debreceni sirjának felbontására, de az 1836-ban felállított síremlék alatt már megbolygatott csontváztöredékeket találtak csak, kéziratokat nem. (Ld. Malán Mihály: Csokonai Vitéz Mihály exhumációjának eredményei. Bp. 1954.) Toldy azonban már Sárváry közlésével egyidőben tudta, hogy Csokonai anyja nem zárhatta a koporsóba fia minden nála levő munkáját, kezében volt ugyanis a költő barátjának, Hatvani Gaál Lászlónak ugyancsak az ő kérésére irt "Csokonai Vitéz Mihály Blographusához némely barátságos jegyzések" cimü feljegyzése, s az a korábban, 1843-ban eredeti Csokonai-kéziratról készült másolat, amelyet Gaál László igy irt alá: "leirta Csokonainak eredeti kéziratáról... Gaál László mint Csokonai minden fennlevő eredeti irományainak tulajdonos birtokosa." Elpusztított kéziratokat ő is emlit feljegyzéseiben: ugy tudja, hogy az édesanya a Lilla-dalok eredeti, még levélformáju megfogalmazását égette el félve a megbotránkoztatástól. Gaál feljegyzése meggondolkoztató, különösen, ha elolvassuk a kéziratok között levő, Csokonai Vitéz Józsefnének ümzett leveleket. Ezekben ugyanis szinte kizárólag három téma ismétlődik: egyik a költő által még életében barátainak bizományba adott Dorottya-kötetekkel kapcsolatos elszámolás, a másik éppen a tervezett Lilla-dalok nyomtatott kiadásának várható sikere, - a harmadik pedig már 1805. juliusában, alig félévvel a költő halála után, az anyának az a kivánsága, hogy fia élettörténete Írásban megörökitődjék. Nehéz elhinni, hogy Csokonai Józsefné, aki szerette és becsülte az irodalmat s igy gondozta költőfia emlékét, szándékosan elpusztította volna Írásainak egy részét. Gaál László emlékezéseiben nem Írja meg, miképpen kerültek a költő kéziratai a birtokába. Tudva azonban, hogy az özvegy mennyire bizott benne, s hogy haláláig, 1810-ig a közelében élt és halála előtt is sok mindent rábízott, szinte természetesnek tarthatjuk, hogy Csokonainé a kéziratokat nem egyetlen élő leszármazottjára, hét éves József nevü unokájára 38
