Rejtő István: Zalka Máté kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 2., 1966)

Bevezetés

8 hadifogoly élet légkörének dokumentálásában is igen nagy jelentősége van, hiszen az egykorűság hitelével eleveníti meg e táborok életét. Kuncz Aladár "A fekete kolostor" című 1931-ben megjelent regényében a franciaországi internálótáborban eltöltött öt év megrázó történetét írta meg, Markovits Rodion "Szibériai garnizon" című 1927-ben napvilágot látott műve pedig a szibériai hadifogolytábor életét eleveníti meg. Mind a két müvet az élmények és érzések művészi felidézése tette érdekfeszítő olvasmánnyá. Zalka Máté egykorú naplói, versei és irodalmi próbálkozásai nem a széles nyilvánosságnak szánt írások, hanem a belső vívódás önkifejezésének lelki szükségletéből születtek. NyerseségÜkben, megformálatlanságukban közvetlenül tükrözik kedély- és érzelemhullámzását, a tábor életének belső világát. A történelem viharában fennmaradt egykorú írásoknak ezek a sajátos vonások adnak még külön jelentőséget. Az életrajzi fonal további vizsgálatához is segítség a hagyaték szerteágazó anyaga. Zalka Máténak az intervenciós harcok utáni időszakban folytatott tevékenységére fényt vetnek a különböző hatóságok és katonai szervek által kiállított igazolványok (Ms 4805/3), a hadseregen belüli irodalmi szervezetben, a LOKAF-ban folytatott tevékenységére utaló lapkivágatok (Ms 4805/2), testületi tagsági igazolványai (Ms 4805/4-18), a spanyolországi polgárháborúra vonatkozó egykorú ujságkivágatok és hősi halála után napvilágot látott megemlékezések, valamint a töredékes, de még így is sok újdonságot tartogató levelezése. Az alkotóművész életrajza természetesen nem különíthető el irodalmi tevékenységétől. Zalka Máté hagyatékának legnagyobb része irodalmi jellegű. E gazdag anyagnak a szokásosnál nagyobb a jelentősége egy olyan író esetében, aki hazájától távol kényszerült művészi tevékenységét kifejteni. Mint a hagyatékban fennmaradt kéziratok és egykorú gépiratok tanúsítják, Zalka Máté mindig anyanyelvén írta műveit, és csak elkészültük után fordította vagy fordíttatta orosz nyelvre. A szovjetunióbeli magyar nyelvű publikációs lehetőségeket számításba véve nem volt módja minden írását magyarul is megjelentetni. írásainak egy része csak oroszul látott napvilágot. A hagyatékban fennmaradt kéziratok és egykorú gépiratok több mint nyolcvan elbeszélésének és kisebb regényének szövegét