Rejtő István: Zalka Máté kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 2., 1966)

Bevezetés

4 belémkötnek, de én megyek - valahogy ferdén - de mindig fölfelé... Ez az aratásos nyara a 'kis mese' formáknak. (Világnézeti szikrázás). .." - E szavaknál szakad meg ez az írói-önéletrajzi vallomás, amelyet a nagy gonddal összeállított kivágat-gyűjteményének egyik tires oldalán kezdett írni (Ms 4804/41 166.fol.). A fent idézett sorok keletkezési időpontját pontosan nem tudjuk megállapítani, a kézírás jellege arra mutat, hogy az 1920-as évek végefelé keletkezhetett a visszatekintés. Az emigrációba kényszertilt alkotóművészek életútjának feltárása a tudományos kutatást sokszoros nehézség elé állítja: az emigráciőbeli viszonyok, az uj élet- és munkakörülmények közé illeszkedő író tevékenységének, gondolkozás és érzelemvilágának megismerése, a művészi problémák érlelődési körülményeinek felderítése, a menedéket vagy új hazát nyújtó ország társadalmi és művészi életének erjesztő hatása gondos és körültekintő vizsgálódást követel az életmű és életút feltárására vállalkozó kutatótól. A Szovjetunióban menedéket talált írók és művészek közül Zalka Máté életútját különös színek árnyalják. O nem emigráció révén került Oroszországba, hanem az első világháború keleti harcterén esett fogságba még 1916 nyarán, és mint hadifogoly élte át -a táborok sajátos körülményei között --a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világot formáló eseményeit, a hadifogoly tábor lakójaként lett előbb kívülálló szemtanúja, majd később tevékeny és kiemelkedő harcosa annak a hosszú éveken át tartó küzdelemnek, amelylyel az orosz föld népei kitartó és véres harcokban legyőzték a munkások és parasztok államának belső és külső ellenségeit. A kezdeti szemlélődés, a belső viaskodás, majd az események viharos váltakozása alakította Zalka Máté emberi gondolkozását, és formálta művészi célkitűzését. Zalka Máté életével és művészetével foglalkozó hazai és szovjetunióbeli esszék és tanulmányok eleddig a szépirodalmi alkotások, vagy esetleg a publicisztikai cikkek vallatásából tudták többkevesebb mélységgel rekonstruálni az egykori hadifoglyot ért élményeket és benyomásokat. Az első életrajzi és pályaképet felvázoló mű, amely túllépett ezen a körön, Oleg Roszszianovnak, a kitűnő szovjet irodalomtörténésznek, a magyar irodalom kutatójának és népszerűsítőjének tollából jelent meg 1964-ben Moszkvában. Oleg