F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában (A MTAK kézirattárának katalógusai 1., 1967)

II. Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában - 2. A hagyaték ismertetése

18 itt szó soha politikáról, a körülöttem élő társadalomról, az emberekről? Frivolitás ez vagy fátum?" (Ms 5023/18. 81. 1.) Ismeretes, hogy az első világháború elején Balázs Béla mint sok más iró is - lelkesedett a háborúért, helyeselte - igaz, erősen szubjektív okok miatt - a szorosabb csatlakozást a németekhez. Annak, hogy önként elment katonának, voltak ugyan dosztojevszkijes indítékai is: a szenvedők közösségében akart felolvadni. De az igazságnak erre a részére inkább már csak későbbi fejlődéséből visszatekintve került hangsúly. Balázs 1914-1915-ben még nem elsősorban az emberiség szenvedését látta a háborúban, hanem erkölcsi problémáként nézte a tömeghalált: "Abszolút bün-e embert ölni? Ez csak akkor igy, ha az élet magában véve szükségképpen értéket jelentene. Holott gyilkosság adott esetben produkálhat nagyobb értéket, mint amennyi az okozta halállal elpusztul. Mit jelent az, hogy gyilkolunk? A tökéletlen élet nagyobb és veszedelmesebb akadály az igazi élet útjában, mint a halál, mert a helyet veszi el hamis teljesülést hazudva." (Ms 5023/18. 93.v.) Ilyen és ehhez hasonló gondolat nem egyszer, elvétve fordul elő nála, hanem igen sokszor. "Néha azt gondolom, nem nagyobb esemény-e az emberiség történetében, hogy Edith, Anna és én hárman együtt vagyunk és hármas harmóniában szeretni tudjuk egymást, a kettős viszony sok évezredes stádiumát áttörvén? nagy nagyobb-e a hárommilliós csatánál?" (Ms 5023/18. 91. v.) Néhány hónapi katonai szolgálat után, szívbetegsége miatt visszakerül Pestre, s a következő hónapokban mint segédszolgá latos irodai munkát végzett Szabadkán. Ez az időszak egyik főmüvének szánt regénye, az 1907 óta magában hordott "Lehetetlen emberek", sok élményének alapja lett: a palicsi tavi öngyilkossággal, a szabadkai züllött fiatal művész jelöltek sorsával itt találkozott.