F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában (A MTAK kézirattárának katalógusai 1., 1967)
II. Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában - 2. A hagyaték ismertetése
16 A következő években nem irt naplót: vagy ha mégis: elveszett a többivel együtt, amely később szerencsés módon előkerült. Az 1911 nyarán kezdődő füzet nagyrészét külföldön' irta. Svájcban kezdi jegyzeteit, ahol Hajós Edittel, későbbi feleségével járt. Nem turistaként utazott, de nem is illeszkedett be az ottani életbe. Meglehetősen visszavonult életet élt, rendszeresen tanult, dolgozott. Népdalokat, népballadákat, Pázmányt, Vörösmartyt, Aranyt olvasott, hogy kialakitsa saját költészetét, megtalálja uj versiró stilusát, "a népies, balladaszerü 'matter of fact' dalt." (Ms 5023/18. 2. f.) Ezen a nyáron két hetet tölt együtt a Waidbergben nyaraló Kodály és Bartók házaspárral. Később több Írásban felidézi e napok emlékét, amikor Bartók bogárgyűjteményével és a csillagok világának tanulmányozásával foglalkozott, s naponta 6-8 órát a "Kékszakállú herceg vára", első közös müvük komponálásával töltött el. Egyik cikkében megirja, mennyire kétségbeejtette a naphosszat szóló modern zene az ott nyaraló bécsi zongoraművészt, Rosenthalt. A "Kékszakállú herceg vára" bemutatójára még sokáig kellett várniok. 1918 májusában számol csak be naplójában az előkészületekről, majd az opera bemutatójáról. Addig is azonban ujabb témát ajánl Bartóknak. A "Fából faragott királyfi" ötlete igy jelenik meg a naplójegyzetekben: "A Bartók-balett ebből a motívumból lesz: Bábukat festünk arcunk színeiből és belé rakjuk a szivünket, hogy muzsikáljon benne és elmuzsikálja előlünk azokat, akik talán bennünket kerestek." (Ms 5023/18. 42.1.) A balett egy évvel a "Kékszakállú" előtt, 1917-ben került szinre. 1912 nyarán, Olaszország és Párizs után Németországon át tér haza Magyarországra. Előző ősszel ünnepelte a Nyugat Móricz Zsigmondot, majd hamarosan a Hatvany-Osvát-vita bolygatta fel a pesti irodalmi életet. Balázs mindkét eseményre élénken reagál, hisz ekkortájt a magánosság, a sehovasetartozás a fő gondja