F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában (A MTAK kézirattárának katalógusai 1., 1967)
II. Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában - 2. A hagyaték ismertetése
13 nyeges eseményeket és élményeket jegyezze fel (ilyen utólagos feljegyzés irja le pl. az 1918-as lánchidi tüntetést, az astoriabeli eseményeket, vagy igy foglalja össze a Szovjetunióban irt napló elején a megelőző évek történetét). Az utóbbi években napvilágot látott egy-két nagyobb tanulmány és néhány kisebb terjedelmű és jelentőségű irás Balázs Béláról. Ezek részben müvei ismeretében, részben az iró személyes ismerősei közlései nyomán jellemezték Balázs pályáját, irodalmi, működését és jelentőségét. E kéziratos hagyaték, amely mostantól fogva a kutatás rendelkezésére áll, természetesen részben módositja majd e megállapítások egyikét-másikát, ha a kialakult Balázs-kép egészét, és a magyar irodalomban kijelölt helyét nem is változtatja meg lényegesen. Elsősorban árnyaltabb és részletesebb képet alkothatunk Balázs Béla egyéniségéről, sajátosan érzékeny reagálásáról minden személyét érintő eseményre, szellemi fejlődéséről, baráti kapcsolatainak alakulásáról, az őt ért hatásokról, életkörülményeiről és alkotómunkájáról, müvei létrejöttéről. Pontosabban tudjuk datálni egy-egy mü gondolatának elsőfelbukkanását, későbbi alakulását, és korrigálni tudjuk az eddigi szakirodalomban nem pontosan szereplő adatokat is. Végül képet alkothatunk életének eddig nagyrészt homályos, kevésbbé ismert szakaszairól. A következő áttekintés célja az, hogy röviden érintve, mit tartalmaz a hagyaték általában Balázs életének egy-egy szakaszára vonatkozólag, hangsúlyozza és kiemelje azokat a pontokat amelyek bővítik, vagy módositják eddigi ismereteinket az Íróról. 2. A hagyaték ismertetése Balázs Béla Szegeden született, kisgyermek volt, amikor családja Lőcsére került, s csak apja halála után, nagygimnazistaként került vissza Szegedre anyjával és két testvérével. A család első szegedi időszakát, az iró születése előtti időt egy nyomtatott mü, Balázs Béla apjának, Bauer Simonnak "Gondolkodás és tudás" c. értekezése képviseli a hagyatékban. A tanulmány Szegeden látott napvilágot 1876-ban.
