Papp Gábor György (szerk.): A Podmaniczky-Vigyázó család és a Magyar Tudományos Akadémia (A MTAK anyagának felhasználásával készült kiadvány : MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2008)
Vigyázó Ferenc hagyatéki leltára
Vigyázó Ferenc hagyatéki leltára Az 1928-ban felvett hagyatéki leltár az örökhagyónál lévő (részben rendezetlen) vagyon részleteit tartalmazta. Ezek között külön mellékletben szerepeltek a különböző bankoknál és hitelintézeteknél elhelyezett értékpapírok. Önálló füzetben vannak a műtárgyként félvett darabok (elsősorban iparművészeti tárgyak), mint kupák, serlegek és a zsebórák többsége. Külön leltárkönyvek szólnak a családi könyvtárról. A leltározás során az értékesnek tekintett ezüstneműt és ékszereket szintén külön könyvekbe vezették be - külön a Károly körúti házban lévőket és külön azokat, melyeket biztonságosabbnak tekintett banki széfekben helyeztek el. A Károly körúti Vigyázó-ház bútorai szintén önálló füzetbe kerültek. A hagyatéki leltárak általában (és esetünkben is) helyszíni bejárás során készülnek el. Ezért a Vigyázó Ferenc hagyatéki leltárának mellékleteként különböző füzetekben felvett tárgyak sorrendje (a műtárgyként felvett daraboknál, a könyveknél, az ezüstneműknél és ékszereknél, valamint a bútoroknál) egyegy szoba berendezésének rekonstruálását is lehetővé teszik. Ahhoz, hogy az egyes műegyüttesekről lehetőleg pontos képet kapjunk, nem elég az adott leltárfüzet átnézése, előfordulhat, hogy másutt is találkozunk hasonló műfajú alkotással - az egyes tematikus mellékletekben sokszor nem csak az adott témakörhöz kapcsolódó műtárgyakat találjuk. Erre példaként a bútorokat felsoroló füzet említhető, melybe míves 18-19. századi bútorok mellett több képzőművészeti alkotást is felvettek, így a családi portrégaléria festményei közül hármat az úgynevezett közös hálószobában lévőként tüntetnek fel. Ugyanitt egy furulyázó juhász gipsz szobra és egy Bűnbánó Magdolnafestmény is helyet kapott. Eredetileg a szoba a berendezésének a nagy baldachinos ágy mellett egy feketére pácolt íróasztal is a részét képezte, homloklapján japán lakkbetétekkel. A helyiség mellett volt keleti oldalon a grófnő (Podmaniczky Zsuzsanna), déli oldalon a gróf (Vigyázó Sándor) hálószobája. Itt az északi traktusban, talán a grófnő szobájával szomszédos helyiségben őrizhették 1928-ban azt a két, VPS monogramos ágyat, mely minden bizonnyal a ma az MTA-n őrzött, hasonló monogrammal ellátott két tölgyfa székkel azonos garnitúrához tartozott. Nyugat felé, az utcai traktusban kapott külön hálót az ifjú gróf. A női szalont és az úgynevezett nagy szalont egy kisebb, köztes tér választotta el egymástól. Az előbbiben kapott helyet minden valószínűség szerint egy empire stílusú, mahagónifából készült, zöld damasztkárpittal bevont ülőgarnitúra, továbbá öt nagy családi kép. A Vigyázó család 17. századi flandriai kárpitjai a nagy szalonnak voltak díszei. A szomszédos két féríiszoba mellett az udvari traktusban egy nagyobb és egy kisebb szobában helyezte el Vigyázó Sándor a könyvtárát, melyet - miként ezt Dézsi Lajos 1928-as egyetemi székfoglaló beszédéből is tudjuk - bibliofil ismerősei rendszeresen felkerestek. Minthogy a házat 1921, de különösen 1923 óta 26
