Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
48 HLLDRUN KRETSCHMER tudományos munkával. A legfontosabb követelmény a tudásszerzés lenne a «tudomány tudományáról» - ami olyan tudományterületekkel összehasonlítva, mint a fizika, a kémia, és a biológia még a gyermekkorát éli, ebből következően alkalmatlan a gyakorlatban való felhasználásra. A tudás növekedését meg lehetne gyorsítani az ezen a területen alkalmazott mennyiségi módszerek kiterjesztésével is. Amikor a bibliometriában, az informetriában és a tudománymetriában született munkákra nézünk, nyilvánvaló, hogy jelenleg a «tudomány tudománya» igen távol áll ettől a végcéltól. A közelmúltban a minőségi és a mennyiségi módszereket alkalmazó kutatók tevékenységi köre között alig volt bármiféle átfedés. Ez egy komoly, a bibliometriát, informetriát és a tudománymetriát is érintő problémára vet fényt: A nagyobb számban tevékenykedő minőségi módszereket alkalmazó kutatók visszautasítják a mennyiségi alapokra épülő tudományt, ebből kifolyólag a mennyiségi módszereket alkalmazó kutatók számára a fellelhető pénzügyi támogatás minimálisra csökkent. Szükségessé vált, hogy felhagyjunk a bibliometria, az informetria és a tudománymetria alkalmazási területeinek szétválasztásával, annak érdekében, hogy a «tudomány tudománya» előtt álló kihívásoknak teljes egészében meg tudjunk felelni. Erre egy példa a minőségi módszerekkel dolgozó tudósok kutatási témáinak szisztematikus vizsgálata, és kiegészítő eszközként a mennyiségi módszerek alkalmazásának felajánlása. Mi az oka a mennyiségi és a minőségi módszerekkel dolgozó tudósok egymástól való elkülönülésének? Ez részben a különböző tanulmányi hátterüknek tudható be: a mennyiségi módszerekkel dolgozó tudósok gyakrabban tanultak természettudományi szakokon, míg a minőségi módszereket inkább a társadalomtudósok részesítik előnyben. Ebből kifolyólag a következő megfigyelést lehet tenni: A látható és megszámlálható vizsgálati tárgyakat, mint például a publikációk, hivatkozások, szavak, szakfolyóiratok stb. csaknem kizárólag mennyiségi módszerekkel dolgozó tudósok alkalmazzák. Ennek eredményeként, az ilyen megszámlálható tárgyak tartalma nincs elméletileg értelmezve, mindössze értékelve. Mivel ezek azonban «megfogható vagy értelmezhető» tárgyak a kapott eredményekben bizonyos fokú objektivitás várható. Ezzel szemben a minőségi kutatásokkal foglalkozó tudósok megszámlálhatatlan és láthatatlan fogalmakat vizsgálnak, például a «motivációt», ami a tudomány világában is megjelenik. Az akadémiai kutatásokban a szituációk és elemek gyorsan meghatározzák a vizsgálat lehetséges tárgyait. A tudományos társadalomból szinte törvényszerűen hiányzik az egyetértés, ami jól látható a vizsgálatok tárgyain is ilyen például a tudományos munka motivációja is - a minőségi vizsgálatokkal foglalkozó tudósok különböző módszereket alkalmaznak, és emiatt egyénileg határozzák meg az elemeket. Emiatt azt figyelhetjük meg, hogy a minőségi területen dolgozó kutatók esetében a cél megközelítése kevésbé objektív, mint a mennyiségi vizsgálatokat végző tudósoké, akik minden esetben ugyanazokat a megszámlálható és azonnal látható tárgyakat vizsgálják.
