Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

32 LEO EGGHE Tudománypolitika G&S cikke bizonyos félelmeknek ad hangot amiatt, hogy a tudománypolitikai tanulmányok száma gyorsabb ütemben növekszik, mint más BIT tanulmányoké. Lehetséges, hogy így van, de én nem látok emiatt félelemre okot. Az egyik diszciplína növekedése nem jár együtt szükségszerűen a másik halálával. Mi több, ezeknek a tudománypolitikai tanulmányoknak más, jó színvonalú kutatások eredményeire van szükségük, ha magas igényeket támasztanak önmagukkal szemben. Igaz, hogy a tudománypolitikai tanulmányok esetében több pénzről van szó, de engem ez sem nyugtalanít. Főként a tudománymetriában van szükség hatalmas adattárakra, melyek nagyon költségesek, nincs rájuk szükség ilyen mértékben, például a matematika területén. Még tovább mennék: az output evaluációval foglalkozó politikusok és más emberek körében a tudománymetria a BIT elismerésének a kulcsa. A tudománypolitikában kifejlesztett technikák pedig más BIT területeken is alkalmazhatóak (pl. az irodalom elévülési aspektusán alapuló könyvtárfejlesztési politikában). Végezetül néhány megjegyzés 1. G&S tanulmánya a BIT válságának egyik okát néhány nemrégiben elhunyt nagy egyéniség hiányában látja. Természetesen mindannyian átérezzük a nagy veszteséget, amely ezeknek a kiváló tudósoknak az eltávozásával ért bennünket, de ez nem lehet egy válság oka: halálesetek történnek, és új nevek bukkannak fel minden diszciplínában. Az elmúlt évtizedben sok kutató szentelte munkáját az alterületek közti távolság megszüntetésének, ily módon folytatva az előző generáció integráló tevékenységét. 2. A tanulmány több BIT témájú kézikönyv kiadását említi meg, azonban úgy látszik nehezményezi, hogy mindegyik más-más szempontú megközelítést alkalmaz. Hát nem éppen erre kell törekednünk? Az előzőekben említett minőségi szempontokat figyelembe véve, nem is képzelhetnénk másként. Egyszer s mindenkorra lejárt azoknak a BIT tárgyú könyveknek az ideje, amelyek csak általános témákra reflektálnak, és ebből következően nem elég specializáltak. Figyeljük meg, hogy a szóban forgó könyveket 1986 után adták ki, és ez azt mutatja, hogy helyes irányba haladunk. 3. A tanulmány szerzőihez csatlakozva én is sajnálom, hogy - a többi diszciplínához hasonlóan - az elüzletiesedő szemlélet megvetette lábát a BIT területén. (A tudománypolitika népszerűségét lényegében az adja, hogy kvantitatív módszereket alkalmaz a tudományágak kiértékelésében - s gyakran az adott tudományágak kutatóit érintő anyagi vonzata is van). Ennek jövőbeli kihatását nagy aggodalommal kell szemlélnünk, azonban ez más kutatási területek problémája is egyben. 4. Végezetül, helytálló ugyan a tudományterületünkön használatos gyenge minőségű adatbázisokat illető kritika, de ismételten nem látok különbséget más diszciplínákhoz képest. Nem látom be, hogy ez miért sújtaná kevésbé a BIT szerkesztőit