Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Vitaindító - Wolfgang Glänzel, Urs Schoepflin: Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl

WOLFGANG GLÄNZEL, URS SCHOEPFLIN 7 3. A bibliometria azon kevés interdiszciplináris kutatási területek egyike, amely minden tudományágra kiterjed. A tudománymetrikusok között találhatunk fizikusokat, kémikusokat, matematikusokat, orvoskutatókat csakúgy, mint szociológusokat, pszichológusokat, filozófusokat és történészeket. Az elméleti és metodológiai megközelítéseknek hasonlóképpen bőséges a tárháza. Talán éppen ebben találhatnánk meg az erejét. Viszont, ha a különböző háttérrel rendelkező, de egyazon területen dolgozó kutatók szeretnének együttműködni és aktív kommunikációt folytatni egymással, ahhoz maximális nyitottságra lenne szükség. 4. A bibliometriának szilárd alapkutatásokra lenne szüksége, hogy az előzőekben említett elméleti és metodológiai konszenzus létrejöhessen. Lássunk néhányat a problémák közül: - Bármilyen a posteriori érvényesítés előtt képesnek kell lennünk arra, hogy megállapítsuk, mely módszerek lehetnek célravezetőek egy specifikus kutatási probléma megoldásában. Az információ és az «áru» közti lényegi különbségeket még nem elemezték. Az információtovábbítás és -csere nem egyszerűen fizikai és nem is gazdasági törvényszerűségeknek engedelmeskedik. Ilyen értelemben történelmi összefüggésekkel is gazdagíthatnánk az alapkutatást. - A következő kérdésekre még nem kaptunk kielégítő választ: Az információ szinte teljesen médium függetlenné vált. A média reprodukálása többé már nem a kognitív gondolkodás alapvető része. Akkor mi az, ami meghatározza az «értékét», általánosságban az információ relevanciáját? A tudománymetrikusok az információ relevanciájának tekintetében az információt vevők számát tartják mérvadónak. A publikációt tekintik a tudományos információ elemi egységének. Mi a helyzet ezeknek az alkotóelemeivel? 5. A bibliometriának lépést kell tartania a matematika és a társadalomtudományok metodológiájában végbemenő fejlődéssel, és ez csak metodológiai kutatások révén lehetséges. Csak akkor válhat a bibliometria vonzóvá a matematikusok számára, és csak akkor fogják elismerni a társadalomtudósok is, ha eleget tud tenni e tudományágak kutatási követelményeinek. 6. A bibliometriának nem szabad lemondania a társadalomtudományos és humán módszerekről. Továbbá szükség van természettudományos értelemben vett kísérleti kutatásokra. A komplex modellek vagy módszerek kifejlesztése ritkán lehetséges ad hoc módon az empirikus tanulmányok keretében. Azokat a módszereket, amelyeken döntések hozatala nyugszik, körültekintően kell kialakítani. Más szóval, alap-, metodológiai, kísérleti, empirikus kutatásra és «technológiára» egyaránt szükség van a bibliometria területén. Ha bármelyik elem hiányozna, megkérdőjelezhető lenne a bibliometria tudományos értéke, kritikák és támadások tárgyát képezné mind a kutatók, mind a «felhasználók» körében. 7. Hogy elkerüljék a redundáns, egymással párhuzamosan folyó kutatásokat, a bibliometrikusoknak figyelembe kellene venni, hogy számos módszer és modell alkalmazható különféle kontextusban, és a szomszédos tudományterületeken hosszú idő