Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
106 WILLIAM A. TURNER Az «intelligens közvetítő» rendszer építésének célja, hogy részt vegyünk egy vegyes intelligenciájú rendszer létrehozásában. A vegyes szó az ember és a gép közötti együttműködést jelenti a hálózati bírálati folyamatban. A gépek egyre nagyobb szerephez fognak jutni a számítógépes kommunikációs rendszerek információs szeméttől való megtisztításában. Az intelligens közvetítőbe beépített szűrőeszköz egy bibliometriai modell, mivel a tudományos kommunikáció nem normális eloszlású. Más szóval, mi azt várjuk, hogy egy rendszerben zajló kommunikációban létrejövő «fontos termékek» többsége egy kis számú «forrásból» fog származni. Azonban ez pusztán csak feltételezés, ami még igazolásra vár. Tesztjeink felépítése során három problémával kell szembenéznünk, melyek alapján sürgősen ki kell alakítanunk az együttműködés új formáit a bibliometrikusok és informatikusok között. 1. Mik a megfelelő forrásai egy bibliometriai modell építésének, amely majd segítségül szolgálhat egy rendszer felügyeletében? Kapcsolódjunk a világhálóra és a levelezőlistákról és honlapokról letöltött információkat használjuk fel, vagy esetleg más utat kell keresnünk? Jelenleg nincsen megfelelő válasz erre a kérdésre, mivel nem tudjuk teljes biztonsággal mérni a különböző források információtartalmát. 2. Definiálnunk kell azokat az információs «termékeket», melyek elemzésünk tárgyát képezik majd. Egyre inkább úgy érezzük, hogy a világhálón és a számítástechnikában megjelenő újfajta kijelölő nyelvek (SGML, ODA, ...) növekvő használata szükségessé teszi a bibliometriai elemzések eddigi alapegységéről, a «tudományos cikkről» az információs elemekre való áttérést. Az információs elem olyan szövegrészlet, melyet a teljes szövegből választunk ki, mivel az bizonyos szempontból használhatónak tetszik. Egyik most folyó kutatásunkban az orvos-biológiai szakterület kísérletes részében végbemenő változásokat próbáljuk nyomon követni úgy, hogy a témakörben megjelenő cikkeknek csak a metodológiai részét vizsgáljuk. Ez az «elemekre» épülő koncepció már jól bevált az objektum orientált programozási nyelvekben adatkezelési célokra. Mindenesetre további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen átfedések vannak az «információs elem» és a tudomány nyomon követése során felhasznált szövegek között. 3. Az informatika alapproblémája: az információ értékének megállapítása. Milyen módon lehet mérni az információk hasznosságát, egy hálózati elbírálási rendszerben? A tudománymetriában létrehozott mérőszám az információ felhasználhatóságát illetően, izomorf kapcsolatot feltételez egy adott terület határai és e határok megszabásához felhasznált dokumentumok között. Az információs szakemberek munkája, melynek során összegyűjtik egy adott szakterület legjelentősebb szakfolyóiratait, megerősíti ezt a feltételezést. Azonban a szakfolyóiratokra épülő rendszerről egy nyitott hálózati bírálaton alapuló rendszerre való áttérés ezt mind megváltoztatja. Figyelembe véve mindazt, ami eddig elhangzott az információs rendszerek adatáramának áttekinthetetlenségéről, az eddigi hipotézist, mely az adott tudományterületek és az azokat pontosan leíró dokumentumok közötti teljes átfedésről szólt,
