Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Ronald Rousseau Teljes mértékben azonosulok Glänzel és Schoepflin indítványával, mely szorgalmazza az informetria alap-, metodológiai és kísérleti kutatásait, valamint hangsúlyozza a technikai és tudományos normák szükségességét a kutatások és publikációk területén. Mégis úgy gondolom, hogy a «metrikák» rendszerének legalább egy döntő jelentőségű alkotóeleméről megfeledkeztek. Nevezetesen az «anya»-diszciplína, vagyis az információtudomány egészével való kapcsolatáról. Még ha az aldiszciplínák: a bibliometria, tudománymetria és informetria eltávolodnának is egymástól - amit én nem hiszek - összekapcsolja őket az a tény, hogy valójában az információtudomány alterületeiről van szó. Ráadásul - mivel csak egy kis alterületet képeznek - még közelednek is egymás felé, ha nem saját egyetértésüktől vezéreltetve, akkor a legfőbb vetélytárs (az információtudomány összes többi alterülete) kényszerítő erejének hatására. Itt szeretnénk utalni összehasonlításképpen a közgazdaságtan tudományterületére, és annak egy alterületére, az ökonometriára. Habár manapság a legtöbb közgazdász már jóindulattal tekint a matematikára és alkalmazási területére, az ökonometriára, száz évvel ezelőtt semmiképpen sem így állt a dolog (FRANKLIN 1985). Ma már nyilvánvaló, hogy a közgazdaságtan nem léphette volna túl a spekulatív és deszkriptív tudomány határait a matematika nyelve nélkül. Igen, a matematika szerepe a közgazdaságtanban és az információtudományban jobbára megegyezik egy nyelv funkciójával: eszköze annak, hogy pontosabban kifejezhessük gondolatainkat egy kvázi gyorsírási rendszerrel, és hatékony módszer is egyben, mellyel az állítások belső konzisztenciáját ellenőrizhetjük (WIERZBICKI 1991). Az ökonometria fogalmát 1926-tól (Frisch), a bibliometriát 1969-től (Pritchard) használjuk. Meg vagyok győződve arról, hogy miként a matematika áthatott minden közgazdasági gondolatot, ugyanúgy átjárja majd az információtudományokat is. A két fogalom bevezetése közti időintervallum egyszerűen a matematikai elméletek eltérő ütemű fejlődését jelzi a két tudományág területén. Véletlen egybeesés, hogy 1969. volt az első közgazdasági Nobel-díj odaítélésének éve (Frisch és Tinbergen kapta meg hangsúlyosan matematikai szempontú munkájáért). Lehet, hogy lesz még egyszer információtudományi Nobel-díj is (2012-ben?), és informatikusok kapják majd. De az is meglehet, hogy informatikusoké lesz a közgazdasági Nobel-díj.