Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 75 bizarrnak tűnhet most, mikor a bibliometrikusok feje fölött szinte ott lóg a kard; az adatoknak frisseknek kell lenniük: Minél frissebbek, annál jobb. De miért? Ha a tudomány (vagy a tudományos közösség) nem változik egy pár év leforgása alatt, akkor miért hajszolják a bibliometrikusokat, hogy új adatok után rohangáljanak? Ez az egyik tényező, amely a bibliometriát költséges vállalkozássá tette, kialakítva azoknak a monopolhelyzetét, akik meg tudják fizetni. A legújabb adatok prezentálása azonban pusztán a kliensek elégedettségét szolgálja. Egy makroszintű analízisben tényleg alkalmasabbak-e a frissebb adatok, mint az öt évvel régebbiek, arra, hogy merőben új megvilágításba helyezzék a szóban forgó tárgyat? Ez még nem bizonyított. Diszciplína-e a bibliometria? A válság előidéződésének egyik tényezője, hogy a bibliometria területe valóban kiterjedt, egyike a ritkaság számba menő, ténylegesen interdiszciplináris területeknek. Amikor egy tudományterület a diszciplínáknak ilyen széles skáláját öleli fel, a bibliometriai módszerek alkalmazásának egyetlen helyes útja a kooperációban jelölhető meg. Kooperációra van szükség legalább a bibliometrikusok (a mérőszámok létrehozói), a statisztikusok, a társadalomtudósok, a természettudósok és lehetőség szerint a közgazdászok között. A bibliometriai kutatás ezért hosszú folyamat, és sok analízist foglal magába. Szinte lehetetlen a tudománypolitika és -szervezés azonnali igényeinek eleget tenni. Felvetődik a kérdés, hogy a bibliometria interdiszciplináris terület-e? Tudományág-e valójában vagy csak egy egyszerű analitikus metodológia (sőt talán csak eszköz), amely átmenetileg egyesíti a különböző diszciplínák kutatóit, amíg tökéletesen elsajátítják az alapfogalmakat. Olvasztótégely-e a bibliometria, vagy lehetőség arra, hogy a kutatók megismerjenek egy új eszközt, mellyel saját területükön analizálhatják a tudományt? Amennyiben a bibliometria az utóbbi elven alapul, lehetséges-e szabványosítani? Megpróbálunk valamit egységesíteni, amely nem arra való, hogy egységesítsük. Kommercializáció a tudománymetriában Amikor a kommercializáció behatolt a tudománymetria területére, kereskedelmi értéke egészen biztos, hogy segítette a diszciplína fejlődését. Azonban az is biztos, hogy a területet, amely eredetileg «alkalom szülte» (vagy «hobby-szerű» vállalkozás) volt, később a kereslet határozta meg. Az analízisnek a kliensek (a döntéshozók) szükségleteit kell kielégítenie, sőt bizonyos esetekben le kell szűkíteni a vizsgálódást a kliens által meghatározott területre, a «tudomány» ily módon «áruvá» válik, amely jól eladható kell, hogy legyen. A bibliometrikusok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az adatoknak még adekvátabb értelmezését adják, de végül is az esetek zömében mindannyian egy hajóban