Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

58 LOET LEYDESDORFF, PAUL WOUTERS vatív oldalt erősítik. Mi azt a hozzáállást részesítjük előnyben, amely nyitott marad az új problémák előtt a kutatás és a gondolkodás tekintetében is. Ebből a perspektívából nézve G&S «etikai kódex» létrehozására irányuló javaslatát önmagát is mint empirikus jelenséget tekinthetjük. Hogyan funkcionálhat egy ilyen kódex? Egy példa segítségével szeretnénk bemutatni, hogy miért idegenkedünk a szigorúan normatív ítéletektől. Ennek érdekében kiválasztottuk SCHUBERT & MACZELKA (1993) rövid cikkét, melyet a Social Studies of Science egyik számában publikáltak: „Kognitív változások a tudománymetriában az 1980-as években, központi folyóiratának hivatkozásai alapján". Részben azért választottuk ezt a példát, mert Schubertet jelölték az 1993-as tudománymetriai Price-díjra, az elmúlt két évtizedben a folyóirat és a tudományterület fejlesztéséért végzett kiváló munkájáért. Ebből következően a cikk egyik írója ennek a tudományágnak kiemelkedő kutatója. A kérdés az, hogy vajon erre a cikkre reagálva a közösség használta volna-e az etikai kódexet? Véleményünk szerint a közösség lehet, hogy ebben az esetben szerette volna használni, persze ha lett volna neki, szerencsére azonban nem volt. Schubert és Maczelka a cikkben azt a kérdést vizsgálta, hogy lehet-e a Priceindexet a tudománymetria «keménységének» indikátoraként alkalmazni - tekintve, hogy olyan tudományterület, melynek működése jórészt központi folyóiratán keresztül valósul meg. A folyóirat és a tudományterület problematikus azonosításától eltekintve (lehet, hogy a folyóiratba csak a «keményebb» tanulmányokat válogatják), a cikk nyilvánvaló hibája, hogy a szerzők csak két adatpontot használnak fel, és ezekből következtetnek a tárgyalt időszak tendenciáira. Majd ebből arra következtetnek, hogy a tudománymetria a vizsgált Price-index szerint valóban fejlődésnek indult. Schubert egy előző cikkéhez kapcsolódó vitánkban (BRAUN ET AL. 1991, LEYDESDORFF 1991) azzal érvelt, hogy a tudománymetriai bizonyításoknak sohasem szabad egy időszakból kizárólagosan azokat a pontokat alapul venni, amelyek az érvelést alátámasztják, mindig keresni kell ellenérveket is. Hozzátesszük, hogy a vizuális ábrázolás félrevezető lehet, amikor az időbeli adatok nagyon összetettek (LEYDESDORFF 1990). Félretéve ezt az utóbbi szempontot, összpontosítsuk figyelmünket az elsőre. Az 1. ábra 1992-ig minden évre megadja a Scientometrícs Price-indexét. Három vonalat láthatunk rajta: i) a (szaggatott) lineáris regressziós vonalat, amely nem szignifikáns, ii) a Schubert és Maczelka által kiválasztott két adatpontot összekötő vonalat (vagyis 1981 és 1990 között) és iii) két későbbi évre vonatkozó adatpontot összekötő vonalat (vagyis 1983 és 1992 között). Az utolsó vonal hanyatlást mutat, míg Schubert és Maczelka a növekedést akarta bizonyítani. Mindkét állítás hamis. Más szóval Schubert és Maczelka legfőbb kutatási eredménye, ha alaposabban megvizsgáljuk, szertefoszlik. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szerzők okosan kihasználták a Social Studies of Science szerkesztőinek és olvasóinak inkompetenciáját a közölt tudománymetriai kutatások vonatkozásában. És mégis, a Society for the Social Studies of Science nemrégiben ítélte oda a Bernal-díjat az említett szerkesztőnek (David Edge-nek), aki valóban megérdemli tiszteletünket. Még egy ilyen kis területen is, mint a tudománytan, sok-