Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Manuel Krauskopf Glänzel és Schoepflin eszmefuttatása abban a kérdéskörben, amelyet ők a tudománymetria válságaként definiálnak, nagy kihívást jelent mindannyiunk számára, akik elkötelezettjei vagyunk e tudományterület fejlődésének. Elmélkedésük nemcsak az autentikus ismeretek létrehozásával együtt járó küzdelem gyenge pontjait emeli ki. A diagnózison túl G&S megjelöli a feladatokat is, melyek ha kollektíven elfogadjuk őket, segíthetnek orvosolni a válságosnak megítélt helyzet okainak némelyikét. Kétségtelen, hogy az egész világon erőteljesen megnövekedett az érdeklődés a tudománymetriai tanulmányok iránt. Ez Latin-Amerikára is igaz, ahol a régión belüli tudományos eredményeknek nagyon csekély a társadalmilag intézményesült értéke. Hogy felvehesse a harcot a korlátokkal, amelyeket a régiónak ez a sajátos kulturális aspektusa hordoz, sok kutató megpróbálta a tudománymetria adta lehetőségeket kihasználni adekvát tudomány- és oktatáspolitika létrehozása érdekében (MENEGHINI 1992, KRAUSKOPF 1992, DELGADO & RUSSEL 1992, VILLEGAS & CARDOZA 1993). Az eddigi gondolatsorhoz kapcsolódva, elsősorban mint a tudománymetria sajátos latin-amerikai helyzetével foglalkozó kutató szeretném hozzáfűzni észrevételeimet G&S tanulmányához. Noha a bibliometria, tudománymetria, informetria és technometria kifejezések etimológiailag jól megkülönböztethetőek, megfigyelhető, hogy mint szinonimákat kezdik használni őket. A tudománymetriai tanulmányok erősen társadalmi vonatkozásúak. A tudománymetria módszertani szempontból ugyanolyan szigorú követelményeknek kell, hogy eleget tegyen, mint amelyek a természettudományos módszereket jellemzik. Az a törekvés viszont, hogy megfeleljünk az objektivitás követelményeinek szociológiai és pszichológiai változókat is involváló kérdésekben, megköveteli a metodológiában a dinamikus kontextusok figyelembe vételét, a kompatibilitás szempontjai pedig a tényleges interdiszciplináris együttműködést feltételezik. Számos spanyol nyelvű közlemény - írott és szóbeli - használja a «cienciometria» és «cientometria» szavakat a tudománymetriára. Ezek a kifejezések nem illeszkednek a spanyol nyelv egészébe, nem etimologikus összetételek, és valójában nincs jelentésük. Ily módon használatuk fogalmi pongyolasághoz, és alkalmanként olyan korlátlan metodológiai deviációkhoz vezet, amelyek csak rontják a tudománymetria hitelét.