Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Belver C. Griffith A szellemi tevékenység és intézményei Várható, hogy amikor egy olyan tudományos cikkről kell véleményt nyilvánítani, amelyben az szerepel, hogy azért JC(1), x(2), stb., mert y(l), y(2), stb., akkor a vélemény azt hivatott bizonyítani, hogy x(n) és y(n) minden esetben, néhány esetben vagy soha sem érvényes, és hogy y(n) és x(n) között okozati kapcsolat van. Ez vonatkozik Glänzel és Schoepflin dolgozatára, amely sok ponton helyes, bár a szerzők rossz helyről és rossz irányba indultak el. El kell ismerni, hogy ők is ugyanezekkel a vádakkal illethetnek engem; ezen a szakterületen belül jelentős eltérések vannak a kutatók nemzeti hovatartozásától függően. Azonban fontos észben tartani azt, hogy a világon megjelenő új tudományos eredményeknek körülbelül negyven százaléka az Amerikai Egyesült Államokban születik meg. Lehet, hogy az amerikai «nagyüzemi tudomány» egyik képviselőjeként szólok, azonban számos különböző kutatóval és intézménnyel állok kapcsolatban. Amikor G&S olyan kifejezéseket használ, mint „az integráló egyéniségek hiánya", „nyilvánvaló eltolódás az alap- és módszertani kutatás felől az alkalmazott bibliometria irányába" és hogy „a tudománymetriát szinte kizárólagosan a tudománypolitika és -szervezés napi igényei határozzák meg", akkor olyan társadalmi témákat érint, amelyekkel már számos szerző foglalkozott, és amelyekről már számtalan értekezés született. G&S nem szolgál magyarázattal arról, hogy mi ment végbe a tudománymetriában és arról sem, hogy a jövőben mit és miért kellene tenni ezen a területen. Azok a problémák és nehézségek, mellyel a tudománymetriához hasonló kutatási területeknek meg kell birkózniuk, nyilvánvalónak tűnnek. Általánosságban, a tudományos életben a legörvendetesebb fejlődés az lenne, ha szoros kapcsolat jönne létre egyfelől a szellemi siker, másfelől a tudományos folyamatok és társadalmi szerkezetek ezzel párhuzamos fejlődése között. Ez egy csábító gondolat, ami úgy tűnik, hogy G&S számára a tudománymetria kudarcokkal és «krízisekkel» teli útjának megjelenítéséhez szolgál alapul. Számos különböző tényező játszik szerepet a társadalmi eredmények elérésében, s ezek nem teljesen függetlenek az intellektuális fejlődéstől. Gondoljunk csak a legkézenfekvőbb helyzetre: egy kutatási területen elért fontos felfedezést azonnal széles körben ismertetnek. Ezzel szemben a valóságban a legfontosabb az, hogy a hallga-