Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Leo Egghe Bevezetés Nagy örömmel tölt el, hogy Glänzel és Schoepflin tanulmánya elkészült. Egyetértek az alapkutatást érintő színvonalasabb tanulmányokat, és a még több hiátuskitöltő munka létrejöttét szorgalmazó felszólalásukkal. Azonban a bibliometria, informetria és tudománymetria (BIT) jelenlegi helyzetét válságosnak mutató víziójuk szerintem kissé túlzott. Valóban léteznek problémák, de szeretném megjegyezni, hogy a BIT növekvő számú publikációi általában nem járnak együtt csökkenő színvonallal (legalábbis ez az érzésem). A BIT nemzetközi konferenciái is egyre nagyobb sikernek örvendenek (elfogadom, hogy ez részben a tudománypolitikai tanulmányoknak köszönhető), és megalakult egy társaság is. Még a BIT bizonyos alterületeinek egyre inkább elkülönülő evolúciója is olyan tény, amely számomra normálisnak tekinthető mindaddig, amíg idő és pénz engedi, hogy közös programokat szervezzünk. Minőségi szempontok Az, hogy a BIT tanulmányainak száma az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett, nyilvánvaló tény. Ebből azonban nem következik nyilvánvalóan az, hogy a minőség romlott. Az én benyomáson az, hogy a régebbiekhez viszonyítva több magas színvonalú tanulmány íródott, és ez abszolút értelemben is valószínűleg igaz. De mi a minőség? Nem mindig lehet egyértelműen definiálni. A BIT területén különösen nehéz feladat a színvonalas tanulmány kritériumainak meghatározása a heterogén összetételű tudományos közösség miatt. Egy magas színvonalú tanulmányt, amely egy bizonyos BIT jelenség matematikai modellezésével foglalkozik, természetesen a BIT területén tevékenykedő matematikus kutatók tudnak igazán értékelni. Ezzel ellentétben, egy a BIT-nek inkább szociológiai aspektusaival foglalkozó kutatója nehezen fogja felismerni a minőséget, vagy egyáltalán megérteni a tanulmányt! És ez fordítva is előfordulhat: egy matematikus kutató nem mindig tudja követni egy szociológiai tanulmány gondolatmenetét.