Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

28 HENRI DOU kat, amelyeket aztán kiértékelnek, folyamatosan frissítenek, és amelyek a stratégiai fontosságú információs rendszer magját alkotják majd (JAKOBIAK 1992, DOU & DESVALS 1992, CRONIN & DAVENPORT 1991). A tudománymetriai elemzések során (számomra a tudománymetriának, a bibliometriának vagy az informetriának ugyanaz a jelentése) megszerzett eszközök és eredmények nagyrészt a textuális információra vonatkoznak, hiszen a legtöbb esetben csak tudományos adatbázisokat analizálnak. Ezért aztán nyilvánvaló, hogy az úgynevezett tudománymetrikusok bajban lesznek, amennyiben eredményeik nem kapcsolódnak egy olyan rendszerhez, amely az eredményesség kritikai faktorát tartja fontosnak. Az eredményesség kritikai faktorai olyan területeket jelölnek (témák, termékek, know-how...), ahol egy társaságnak versenyképesnek kell maradnia. Ezeket a faktorokat, amelyek számukat tekintve nem jelentősek (még egy nagy társaságnál sem), gondosan figyelembe veszik, és a korábban említett 4 információtípust elemzik. Ezekben a rendszerekben elvégzik a különböző adatbázisokból származó információk analízisét, és néhány, a tudománymetriában használt metódust és eszközt alkalmaznak. A tudomány elemzése helyett valójában a vállalatok technológiájára és az innovatív hozzáállásra kellene fektetni a hangsúlyt. A tudomány és a technológia összekapcsolása kellene, hogy megadja a kulcsot a textuális analízis jelenlegi fejlettségének és szerepének meghaladásához (textuális elemzés alatt a tudománymetriában alkalmazott analízist értem). Ez a teriilet azonnal elérhetővé teszi majd a szabványanalízist, a technológiai fákat, és információval szolgál a jövőbeli kutatások meghatározásához. Nyilvánvaló, hogy amint a tudósok rátalálnak egy számukra érdekes, új eljárásra vagy eszközre, átveszik és alkalmazzák azt (pl. analitikai rendszerek, elektronmikroszkóp, ...). Az a tény, hogy a tudományos eredmények analízisét nem alkalmazták széles körben, annyit jelent, hogy a mindennapi munkájuk során felhasznált információ nem tudománymetriai jellegű. Az információs igényekre összpontosítva, elkülöníthetünk - operatív információt (kevés és rendkívül pontos információ), - taktikai információt (nagyobb mennyiségű és kevésbé pontos, mert nagyobb kutatási területbe van beágyazódva), - stratégiai információt (globálisabb és széleskörű vonatkozásai révén hasznosítható). A kutatók hozzáállása alapján úgy tűnik, hogy számukra kizárólag az operatív információ aspektusa (és következésképp a könyvtárak és a dokumentációs központok felhasználása) a fontos. Ami a tudomány nagyon specializált területeit illeti, ez igaz is. A taktikai információt illető problémák (és véleményem szerint a tudománymetriai analízisnek leginkább ezzel van dolga) abból fakadnak, hogy azok a döntéshozók, akik az ilyen jellegű információt használni tudnák, nem tudósok, és céljaik nem kapcsolódnak teljes mértékben az ezen a területen elért eredményekhez.