Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

26 HENRI DOU Az egyetlen olyan területet (a hadiipari komplexumot), amelynek alapkutatásokra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa eredményeit, politikai elkötelezettség befolyásolja, mely magától értetődőnek tekinti, hogy jelentős mértékű befektetést kell eszközölnie a célok eléréséhez. A tudomány elemzésének határai a tudományos tanulmányok tükrében A tudományos értekezéseket információ terjesztésre használják, de tartalmukat, formájukat és elérhetőségüket illetően többé-kevésbé elavultak, ha belegondolunk abba, mit tehetünk az információs technológia (MARTINSONS 1993) nyújtotta modem eszközök felhasználásával. Az adatbázisok, amelyek az elmúlt 20 év alatt nagy mennyiségben elérhetőek voltak, a publikált tanulmányok bibliográfiai áttekintését nyújtották, és nem azzal a céllal készültek, hogy a statisztikai és ahhoz hasonló elemzések elvégzésében, hanem az adatok visszakeresésében és kezelésében segítsék az embereket. A különböző szoftverek (ROSTAING 1992, HUOT 1993, HASSANALY ET AL. 1991, DOU ET AL. 1989) által elért eredmények nagy előrelépést jelentenek (MÉNDEZ ET AL. 1993, SPRING & JENNINGS 1993), mert elősegítik a különböző entitások csoportosítását és különválasztását, de, még ha a módszerek oly kifinomultak is, a kiindulási pont továbbra is ugyanaz marad: az adatbázisok. Igazából nem az adat pénzértéke a korlátozó tényező (meglehetősen egyszerű elmenni egy könyvtárba, és hivatkozások ezreit kimásolni egy CD-ROM lemezről), hanem inkább az adat minősége és az adatbázis terjedelme. Egy másik tényező, amely határt szab a tudománymetriai elemzésnek, az a tény, hogy az ilyen jellegű elemzést bele kell foglalni egy információrendszerbe, ugyanakkor nagyon sajátos témakörök kapcsolódnak hozzá, amelyek nagy részét titoktartási kötelezettség védi. Továbbá, ha a tudománymetria módszereit és eszközeit használja valaki, nem fogja azt felfedni, és eredményeit sem fogja nyilvánosan elérhetővé tenni. Sok egyéb tényező csökkentette az adatbázis-analízis hatását, beleértve az idézetek elemzéséből létrejött gyakorlatot is. Számos országban különböző kutatócsoportok találták meg ebben az eszközt hegemóniájuk fenntartására. Sok folyóiratot (közöttük technikaiakat is) nem érint az adatbázis, és egy tanulmány publikációs vagy idézettségi rátája számos trükkel (például a kevés ember alkotta hálózatokon belül történő idézéssel) növelhető. A terjesztést szolgáló új rendszerek, mint például az Internet hálózat fejlődése, és a WAIS rendszer (wide area information server - széleskörű információszolgáltató) elérhetősége egy-egy példája annak, mi várható még a közeljövőben (DOU ET AL. 1992). Aztán az «elérhető nem publikált eredmények» új problémákat fognak felvetni, amelyek például nem a különböző tanulmányokban és folyóiratokban megjelenő szerzők idézettségi arányának mérésére fognak korlátozódni. Az is nyilvánvaló, hogy a hatalmas gazdarendszerek használata, amelyek biztosítják, hogy minden, egy adathalmaz bibliográfiájában előforduló kifejezést betűrendben vagy a megjelenés gyakoriságának sorrendjében kereshessünk ki, az egy