Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 11 megszokott értékelési mechanizmusokban, akár tudományos, akár szakmai színvonalról van szó? Az összes többi diszciplína esetében jól beváltak, a bibliometrikusoknak miért nem jók? Lehet, hogy megerősítésre van szükségük, ennek azonban semmi köze egy «etikai kódexhez». Összegezve, a probléma valóban fennáll, és meglehetősen komoly, hiszen a helyzet megoldhatatlannak tűnik még a tudományterület jó szakemberei számára is. Valójában meg vagyok győződve afelől, hogy G&S éppen azért képtelenek a helyzetet elemezni, mert oly mértékben belebonyolódtak a tudományterületet érintő problémákba - miután magukévá tették annak klasszikus céljait - hogy nem látják: a megoldás ott hever éppen előttük, a tudományterület alapjaiban keresendő. Egy hipotézis: a tudományterület céljai forognak kockán, és újrafogalmazásukra van szükség Az előterjesztett hipotézis a következő: A probléma nem a «fekete bárány» létezésének vagy a területen tevékenykedő tudósok magatartásának a következménye: a magával a tudományterülettel szemben támasztott irreális és - ami rosszabb - alaptalan elvárások és koncepciók felelősek érte. A bibliometria klasszikus, ám elhibázott célja, hogy a «tudománytan» diszciplínája akar lenni. A tudományterület célja, a raison d'etre az, és mindig is az volt, hogy a «tudománytan» diszciplínája legyen. Következésképp G&S tanulmánya, implicit módon, ám teljesen nyilvánvalóan e hagyományba helyezi bele magát. Ilyen értelemben a bibliometria - lévén a «tudománytan» diszciplínája - a tudomány tudományos elemzését végző kutatási program természetes fókusza, és minden ebben közreműködni képes diszciplína egységbe foglalója. Itt nyilvánvalóan összekeveredik a kétféle tudomány, illetve teória: nevezetesen az, ami a jelenség mérését és az, ami magát a jelenséget illeti: a hőmérő elmélete nem azonos a hőtan elméletével; az ökonometria elmélete nem azonos a gazdaság elméletével. Természetesen kapcsolatban állnak egymással; bizonyos mértékben még függnek is egymástól; de nem ugyanazt jelentik, nem ugyanahhoz a kutatási programhoz kapcsolódnak, és rendszerint nem is ugyanazok a tudósok művelik őket. A bibliometriának ilyetén holisztikus és hegemonikus törekvéseit indokolatlannak és megvalósíthatatlannak tekintjük. A hipotézis elfogadása: a G&S által leírt helyzet megoldhatóvá válik G&S helyesen határozza meg a tudományterület alábbi ellentmondásait: - Matematikai formalizmus - „néhány elméleti szakember mintha elrugaszkodna a realitásoktól, és átlépné az alapkutatás és a spekuláció közötti határvonalat".
