Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 11 megszokott értékelési mechanizmusokban, akár tudományos, akár szakmai színvo­nalról van szó? Az összes többi diszciplína esetében jól beváltak, a bibliometriku­soknak miért nem jók? Lehet, hogy megerősítésre van szükségük, ennek azonban semmi köze egy «etikai kódexhez». Összegezve, a probléma valóban fennáll, és meglehetősen komoly, hiszen a hely­zet megoldhatatlannak tűnik még a tudományterület jó szakemberei számára is. Valójában meg vagyok győződve afelől, hogy G&S éppen azért képtelenek a hely­zetet elemezni, mert oly mértékben belebonyolódtak a tudományterületet érintő problémákba - miután magukévá tették annak klasszikus céljait - hogy nem látják: a megoldás ott hever éppen előttük, a tudományterület alapjaiban keresendő. Egy hipotézis: a tudományterület céljai forognak kockán, és újrafogalmazásukra van szükség Az előterjesztett hipotézis a következő: A probléma nem a «fekete bárány» létezésének vagy a területen tevékeny­kedő tudósok magatartásának a következménye: a magával a tudományterület­tel szemben támasztott irreális és - ami rosszabb - alaptalan elvárások és kon­cepciók felelősek érte. A bibliometria klasszikus, ám elhibázott célja, hogy a «tudománytan» disz­ciplínája akar lenni. A tudományterület célja, a raison d'etre az, és mindig is az volt, hogy a «tudo­mánytan» diszciplínája legyen. Következésképp G&S tanulmánya, implicit módon, ám teljesen nyilvánvalóan e hagyományba helyezi bele magát. Ilyen értelemben a bibliometria - lévén a «tudománytan» diszciplínája - a tudomány tudományos elemzését végző kutatási program természetes fókusza, és minden ebben közre­működni képes diszciplína egységbe foglalója. Itt nyilvánvalóan összekeveredik a kétféle tudomány, illetve teória: nevezetesen az, ami a jelenség mérését és az, ami magát a jelenséget illeti: a hőmérő elmélete nem azonos a hőtan elméletével; az ökonometria elmélete nem azonos a gazdaság elmé­letével. Természetesen kapcsolatban állnak egymással; bizonyos mértékben még függnek is egymástól; de nem ugyanazt jelentik, nem ugyanahhoz a kutatási prog­ramhoz kapcsolódnak, és rendszerint nem is ugyanazok a tudósok művelik őket. A bibliometriának ilyetén holisztikus és hegemonikus törekvéseit indokolatlannak és megvalósíthatatlannak tekintjük. A hipotézis elfogadása: a G&S által leírt helyzet megoldhatóvá válik G&S helyesen határozza meg a tudományterület alábbi ellentmondásait: - Matematikai formalizmus - „néhány elméleti szakember mintha elrugaszkodna a realitásoktól, és átlépné az alapkutatás és a spekuláció közötti határvonalat".

Next

/
Thumbnails
Contents