Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon

146 VINKLER PÉTER A felsőoktatási és az akadémiai kutatóhelyek tudománymetriai adatainak nyilvántartásáról A tudomány és a tudományos kutatás információs-kommunikációs folyamatainak elemzéséhez megbízható adatokra, érvényességi körükben tisztázott, releváns mutatókra van szükség. Fontos lenne szem előtt tartanunk, hogy a szám nem adat és az adat nem mutató. Szerte a világon egyre több helyen építenek fel tudománymetriai adatbázisokat, amelyek nélkül lehetetlen megbízható vizsgálatokat folytatni. Számos kiadvány ismeretes (Science Indicators, National Science Foundation, US', European Reports on S&T-indicators stb.), amelyek adatok és mutatók segítségével elemzik az egyes országok tudományos és műszaki potenciálját. A tudománymetriai vizsgálatok azonban nem csak országok, hanem tudomány-ágazatok, intézmények, sőt kutatócsoportok szintjén is hasznosak lehetnek. Magyarországon is egyre több helyen találhatunk ma már számítógépes publikációs és idézettségi adatbankokat. Az adatok léte alkalmazásra csábít, gyakran kikényszeríti a valamilyen algoritmizált formában történő gyakorlati felhasználást. Ezért is lényeges hangsúlyozni, hogy megfelelő tudománymetriai elméleti felkészültség és gyakorlati jártasság nélkül történő «pontozással», «értékeléssel» többet árthatunk mint használnánk. A tudománymérés tudomány és szakma, aminek müveléséhez és eredményeinek alkalmazásához éppúgy megfelelő ismeretek szükségesek, mint a természettudományok vagy a társadalomtudományok bármely területén. A 6. táblázat összefoglaló áttekintést ad az MTA és az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó élettudományi, valamint matematikai és természettudományi kutatóhelyek, ill. oktatási intézmények publikációs, idézettségi és egyéb adatbázisairól, továbbá arról, alkalmazzák-e a tudománymetria által felkínált módszereket. Az adatok - amelyeket az OM, ill. az MTA munkatársai voltak szívesek összegyűjteni - egy kérdőíves felmérés feldolgozásán alapulnak. A feldolgozásból az OM művészeti, valamint hittudományi oktatási intézményeit kihagytuk. Az intézmények egy részénél a válaszok nem feleltek meg teljesen a kérdéseknek. Ezekben az esetekben igyekeztünk további információk beszerzésével reális képet kapni. A 6. táblázat adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a megkérdezett intézmények döntő többségében igen fontos szerepet tulajdonítanak a tudományos kutatómunka manifesztált produktumai, a tudományos közlemények számbavételének. Az idézetek feldolgozása nehezebb feladat, de ezeket tartalmazó adatbankok is számos helyen működnek. A felmérés legérdekesebb része annak megállapítása, hogyan és mire használják fel az adatokat. A publikációk számát, típusait (cikk, könyv, előadás stb.), megjelenési helyét az OM intézményei elsősorban a habilitációs eljárások során, mindkét intézménytípusban a kinevezéseknél, díjak odaítélésénél veszik figyelembe. Viszonylag kevés azoknak az intézményeknek a száma, ahol az alkalmazás valamilyen algoritmus szerint történik, ahol mutatókat képeznek vagy az egyes publikálási formák, az idézetek, az idézettség értékelésére saját pontrendszert alakítanak ki.