Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon
142 VINKLER PÉTER egyedi feladat, ami tematikailag heterogén tevékenységek esetében nehezen vagy nem kielégítően oldható meg. Az F/-mutató relatív hatásmutató, tehát akár egyetlen, akár 100 cikk alapján kiszámítható. (Nyilvánvaló, hogy 100-szor a céltábla közepébe lőni nehezebb, mint egyszer.) A relatív mutatók nem alkalmasak erőforrások különböző méretű szervezetek közötti szétosztására. Pedig e mutató alkalmazásának célja a jelen esetben: kutatási támogatás felosztása különböző méretű kutatócsoportok között tudományos teljesítményük arányában. A csoportok publikációs teljesítményének mértékét cikkeik számával jellemezhetjük. Az itt bemutatott értékelési módszer csak az SCI által referált cikkeket veszi figyelembe a mérték megállapításánál. A publikált információ mennyiségét tekintve azonban az ún. «csoporthozzájárulási hányadok» (VINKLER 1993) átlagának ((6) egyenlet, f m) és a cikkek számának szorzatát figyelembe kell vennünk. ahol f m a vizsgált tíz év alatt megjelent közleményekre vonatkozóan az illető csoport átlagos «csoporthozzájárulási hányada», F az összes folyóirat száma, amelyekben a vizsgált cikkek megjelentek, p { az í-edik folyóiratban megjelent cikkek száma, GF i az í-edik folyóirat GF-adata, f i az i-edik folyóiratban megjelent p t számú cikkekre vonatkozó átlagos «csoporthozzájárulási hányad». Nyilvánvaló, hogy/ m-értéke maximálisan egységnyi lehet. Az előzőekben említettek szerint így a hatást és a mennyiséget is magában foglaló mutatót képezhetünk a (4.2) és a (6) egyenletek alapján. ahol: PH az értékelt évre (í c) vonatkozó «publikációs hatásmutató», RI a «relatív idézettség» egy adott évben (t c),f m az átlagos «csoporthozzájárulási hányad» és P az SCI -ben referált folyóiratcikkek száma t p= 10 év alatt. A PH-mutató összegző mutatószám, ezért segítségével a kutatási támogatások (általában: erőforrások) feloszthatóak a különböző méretű kutatócsoportokra vonatkozóan. Ha összehasonlításokat szeretnénk tenni az egyes kutatócsoportok között, akkor fajlagos mutatószámot kell képeznünk. Ilyen például az egy kutatóra vetített PH-adat (lásd az 5. táblázatot). A publikációs értékelés következményei A tudományos teljesítmény mérésén alapuló kutatástámogatási módszerek feltételezik, hogy a korábban elért eredmények garanciát adnak a jövőbeni eredményességre. A korábbi teljesítmény adatainak mérésén alapuló rendszeres, intézményesített kutatástámogatási rendszer jól működtethető, és viszonylag könnyen elfogadtatható mind az értékeltekkel, mind az értékelést elrendelőkkel. Megítélésem szerint azonban, új kutatási programok indításának bírálatánál is előnyben részesítendők (6) PH = RI • f m P, (7)
