Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon

Az értékelő tudománymetria Magyarországon 131 négyévente részletesen értékeljék. Az értékelés módszertanát illetően a választ beküldő kutatók elsöprő többsége foglalt állást amellett, hogy kizárólag kvantitatív (15,0 %) vagy kvantitatív és szakértői értékelés együttes alkalmazásával (77,9%) történjék meg a felülvizsgálat. Ezek az arányok hasonlóak a MARTIN (1996) által közölt, angol egyetemekre vonatkozó adatokkal. Napjainkra a tudományos menedzserek, a tudománypolitikusok, sőt a kutatók is jelentős mennyiségű tudománymetriai ismeret birtokába jutottak. Hiszen a hazai (pl. OTKA) és a külföldi pályázatoknál egyaránt közölni kell a publikációk, s gyakran a kapott idézetek jegyzékét is. Az MTA doktora cím elérése érdekében beterjesztendő anyagokban a Kémiai Osztály előírásai szerint nemcsak az említett listákat, de néhány, a jelölt által kiválasztott idézet szövegkörnyezetét is mellékelni kell, hiszen az idézeteknek nemcsak száma, de súlya is van. A külső értékelő sokat megtudhat a felhasználás módjára, a manifesztált hatás mikéntjére vonatkozóan, ha nemcsak az idézetek számát, de az idéző szöveget is látja. Hazánkban ma már a legtöbb természettudományi kutatóhelyen - a helyes publikálási stratégia kialakításának érdekében - figyelembe veszik a folyóiratok cikkeinek átlagos idézettségét mutató hatástényezőt, az «impakt faktort». Az idézeteket számosan nemcsak hiúságuk vagy kíváncsiságuk kielégítése céljából figyelik, hanem a szakirodalmi információ feltárásának érdekében is. Nyilvánvalóan a természettudományok és a társadalomtudományok azon ágaiban ismerik, használják s tartják alkalmasnak értékelési célokra a hatástényezők és az idézetek segítségével kimunkált tudománymetriai mutatószámokat, amelyek alapkutatási jellegűek és amelyekben a kvantifikálást kiterjedtebben alkalmazzák. A «puha» (kevéssé számszerűsíthető összefüggésekkel dolgozó vagy nem alapkutatási jellegű) tudományágakban, kutatási területeken a tudománymetria használata korlátozott és csak kevéssé használatos. A felmérésben részt vevő 131, matematikai és természettudományi kutatóhelyen tevékenykedő kutató közül mindössze három (2,2%) nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a Science Citation Index (SCI) adatbázist. A megkérdezettek 15,3%-a úgy véli, hogy az említett adattár által referált folyóiratokban megjelent cikkek száma a tudományos ismeretek gyarapításának színvonalát «igen jól», 57,2% szerint «megfelelően», 19,5% véleménye szerint «kevésbé», míg 8,4% szerint «egyáltalán nem» jellemzi. Az említett adatok nemcsak azt mutatják, hogy a kutatók döntő többsége tud az SCI létéről, hanem ismeri is azt; s a folyóiratok információs forrásként való értékelését illetően a hatástényezők számszerű adataival többé-kevésbé egyetért. A tudományos publikációk értékelésének gyakorlata egy akadémiai kutatóhelyen A következőkben az MTA Kémiai Kutatóközpontjának Kémiai Intézetében (a továbbiakban Intézet), illetve annak elődjében, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben 1975 óta alkalmazott publikációs értékelési eljárást ismertetem. Igyek-