Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

124 JAN VLACHY számolt) és Price (aki gondolkodott) elég hosszú ideig ültek egymástól igen messze, vagy egymás mellett - ki tudja? - és Derek jegyzetfüzete szépen tele van rajzolva grafikonokkal. Mi történne akkor, ha megmutatnánk ezt a 33 éves relikviát azoknak, akik tanulni akarnak a metodológia és a kutatás arányairól? 7. Az elmúlt három évtizedben elődeink egyre csak a folyton ismételgetett, «szomszédos metriák» közötti párhuzamokról gondolkoztak, ami szocio-, pszicho-, ökono-, bio-, kémiai- és más «metriákat» jelentett. Mi lenne, ha a következőkben is a példaképeinknek tekintenénk őket - egy magasabb lelki szintre emelkedve: a «metria» egyik ősatyja láthatólag olyan adatokat közölt, amelyek azt jelezték, hogy egyetemes, személyek feletti öntudatot kellene megalkotni. Talán ez segítene a párhuzam megtalálásában a jó öreg «Legkisebb Erőfeszítés elve» és a személyes tapasztalat között (talán ez is egy elv) arról, hogy miképpen lehet a legnagyobb befektetéssel a legkisebb hatást elérni? Biztosan visszaemlékeznek a 15 éven át uralkodó inverz hatvány eloszlásra, amely nem siker, hanem kudarc volt. 8. Bár nem teljesen nyilvánvaló, hogy miért pont a tudománymetria számára kell részletesen meghatározni a technikai standardokat, amikor a másik három «metria» számára erre nincs szükség, ez valóban nagy fontosságú kérdés. Lehet, hogy ez segíthet a tudományban a nemek közti különbségek - a produktivitás rejtélyének és az impakt-problémának - a megoldásához, lehet, hogy jobb standardok elégségesek lesznek a kemény és lágy, a realisták és az idealisták, a pénzért dolgozók és a hobbiból tevékenykedők megkülönböztetésére, hogy megalkothassuk a naivitás hierarchikus mintázatait és a szépség (tudományos) fokozatait? Az artometriáról 14 évvel ezelőtt adtak ki egy könyvet - egy nem éppen liberális közegben. 9. A független forrásból származó kutatási támogatás nem lenne újdonság, emlékezve a «metriával» foglalkozó úttörőink hősi munkájára, Nyugaton különböző személyek és csoportok jelentős támogatására, Keleten a jól ellátott akadémiai és egyetemi csoportokra, és arra, hogyan szeretnék néhányan a «metriákkal» foglalkozó szakemberek közül megőrizni függetlenségüket még az üzleti és tudománypolitikai támogatással működő programokban is. Ez ekkora érdeklődés mellett nem olyan egyszerű, miután például a „hivatkozási szokások megváltoztatásának kérdése a manipulatív érdeklődés középpontjába került., és idővel megfertőzi vagy érvényteleníti (az idézetelemzést) mint mérőeszközt" - ahogy arra Robert Merton figyelmeztetett bennünket, 20 évvel ezelőtt. 10. A bírálók kulcsfontosságú szerepét nem szabad alulértékelni. A jól informált kollégák szerepe nálunk fontosabb, mint az egzaktabb tudományoknál. De a rostálást végrehajtó embereken túl - ez jelenti a beérkező munkák minőségi ellenőrzését és hivatkozásaik vizsgálatát - a «metriák» területén belül szükségünk van potenciális partnereink felkutatására és aktív bátorítására. Lehet, hogy egy kis jó szándék is megteszi. 11. Az etikai kódex (amivel kapcsolatban nincs semmilyen hivatkozás - lehetséges lenne, hogy nincs ehhez hasonló más tudományterületeken?) szabályozhatja a tudományterületen belüli viselkedést, segíthet fenntartani és megőrizni a bibliometriai