Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

102 WILLIAM A. TURNER szervezetek eredményességében nagy eltérések tapasztalhatók, jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon ennek okai a társadalmi struktúrákban keresendőek-e. Az erre a kérdésre kapott válaszok a szociológusok számára feltehetően hasznosak lesznek a társadalmi struktúrák tudományos termelékenységre gyakorolt hatásainak vizsgálatában. Ezzel párhuzamosan lehetővé teszik a tudománypolitikusok számára, hogy lépéseket tegyenek a meglévő struktúrák javítására, a jobb eredmények elérése érdekében. Mindig úgy tartottam, hogy a bibliometria és a tudománymetria könnyen elhatárolható egymástól. A bibliometria statisztikai eszközei szükségesek ahhoz, hogy a tudományos eredményesség mérőeszközeit felállítsuk és alkalmazzuk. Ezeket a mérőeszközöket azon feltételezés alapján hozták létre, hogy egy adott mennyiségű «forrás» «termékeket» fog létrehozni, melyek az idő függvényében megfigyelhetők. Az elméleti problémát a «termékek» termelési folyamatának a teendők előrejelzésének céljából történő modellezése jelenti. Brookes fent említett cikkében kijelentette, hogy a bibliometria potenciálisan teljesen az alkalmazott statisztika szintjére egyszerűsíthető, amivel én is egyetértek. A bibliometria célja az adatok osztályozása és megjelenítése. Az eredmények minősége a megfelelő mintavételi technikáktól, a sorrend felállításától, a statisztikai eloszlás megválasztásától és a statisztikai illesztés pontosságától függ. Az informatikusok és bibliometrikusok így egy közös vállalkozás tagjaiként foghatók fel, melynek célja a működő tudomány leírására alkalmas «források» listájának összeállítása és karbantartása. Az informatikusok által az adatbevitel, -tárolás és -hozzáférés érdekében létrehozott szabályok kizárják a statisztikai hibák lehetőségét a «források» és a «termékek» normalizálása által létrehozott bibliometriai modellekben. Ezeknek a modelleknek a kiszámíthatósága viszont hasznos lehet az informatikusok számára az adatbázisok kezelésében. A bibliometriai eloszlások azt mutatják, hogy csak kis számú «forrás» (például folyóirat) szolgáltatja a vizsgált «termékek» többségét (ilyenek a tudományos körök által idézett cikkek és a gyakran másolt vagy a könyvtárakban meglevő művek), míg a hozzáférhető források többsége alig járul hozzá a vizsgált termékek létrehozásához. Az ilyesfajta eredmények hasznosak lehetnek egy adatbázis fejlesztésének megtervezésénél, és egy olyan naprakész tudásanyag tárolásánál, mely a tudományos fejlődéssel lépést tart. Mindazonáltal ezek a tények nem sokat árulnak el azokról az alapvető folyamatokról, melyek megmagyarázzák ezeket az eloszlásokat. A tudománymetriáig és a technometriáig A bibliometria eszköz arra, hogy információkhoz jussunk a működő tudományról. Amikor azonban a cél a tudományos fejlődés dinamikájának jobb megismerése, egy sor új eszközre lesz szükség. Véleményem szerint ebben rejlik a tudománymetriai kutatás szerepe. Az ilyenfajta kutatás a bemenő adatok és a kijövő eredmények közötti kapcsolatot keresi. Ha például azt találjuk, hogy Franciaországban egy bizonyos tudományos területen kevesebb cikk lát napvilágot, mint Nagy-Britanniában vagy