Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

96 SCHUBERT ANDRÁS megfelelő cím. Számomra úgy látszik, hogy a válság, amelyet G&S olyan részletesen taglal, valójában nem a tudománymetria ellen, hanem érte dolgozik. Ebben benne van az a tehetetlenség, ahogyan a könyvtár- és információtudomány, a statisztika, a szociológia vagy a vezetéstudomány tiszteletre méltó módszerei sehogy sem tudtak lépést tartani a tudomány mennyiségi vizsgálata során felmerülő egyre több problémával (még akkor sem, ha az eredményeket a hangzatos tudomány-, biblio- és informetria névvel illették). A problémák nagy része egészen biztosan azzal a felismeréssel kapcsolatos, hogy a szakterület eredményeit felhasználhatja a kutatásirányítás és a tudománypolitika, és emiatt, ha csak áttételesen is, de mindenkképpen a hatalom és/vagy a pénz is bekerül a képbe. így tehát, megvan a motiváció arra, hogy igazán új megközelítéseket dolgozzanak ki annak reményében, hogy intellektuális és intézményes vezető szerepekhez juthassanak a sikeres jövő előtt álló új tudományág tudományos társadalmában. Az új paradigma azonban még mindig csak születőben van. Azok a tünetek, melyeket G&S említ, miszerint a szakterületen több különböző terminológiát alkalmaznak egyszerre, az alapvető fogalmakat különbözőképpen értelmezik (pl. hivatkozás), és ugyanakkor lényegtelen technikai kérdéseken vitáznak évekig (mint a brit tudomány hanyatlása), a «történelemalkotás», sőt a félistenekkel teli mítoszok megjelenése, mind ezt a nézetet támasztja alá. Ezek mind jellegzetesen «paradigmaváltás előtti» jelenségek, amelyek szerencsés esetben, egy új, használható és általánosan elfogadott paradigma kikristályosodásához vezethetnek. Feltétlenül szólni kell a Scientometrics folyóirat szerepéről. Egy új szakterületen elindított új folyóirat arra utal, hogy a terület megfelelően érett korszakába lépett. A Scientometrics ebben az értelemben egy kissé megelőzte korát. A téma elhivatott szószólói már azelőtt megalapították és megjelentették ezt a folyóiratot, hogy valódi konszenzus jött volna létre a tartalom és a forma normáiról és standardizálásáról, azaz mielőtt létrejöttek volna a leendő szakterület «paradigmái». így ahelyett, hogy a folyóirat egyetlen iskola nézeteit tükrözné és hirdetné, nyílt fórummá vált, ahol különböző, gyakran ellentétes nézetek jelennek meg, sőt időnként bizonyos ellentmondásos témák csataterévé alakult. Ez a jelenség semmiképpen sem elutasítandó, de mindenképpen különös, és emiatt a szakterület vezető folyóirata elkerülhetetlenül hozzájárul ahhoz a tévhithez, hogy valamiféle válság tanúi vagyunk, pedig valójában egy «építőjellegű válságot» látunk, amely lehetséges (bár nem biztos), hogy egy új, virágzó szakterület, a tudománymetria megjelenését eredményezheti. Egy cikkünkben megpróbáltuk felfedni a tudománymetriában a 80-as évek során lejátszódó kognitív változásokat, úgy, hogy a Scientometrics hivatkozási mintáit elemeztük (SCHUBERT & MACZELKA 1993). Sikerült bizonyítékot találni arra a feltevésre, hogy a terület egy «kikristályosodási folyamaton» ment át, ami a «puhább» tudományoktól a «keményebbek» felé vezette a tudománymetriát. A bizonyítékokból arra lehetett következtetni, hogy a tudománymetria valahol a «kemény» és a «puha» tudományok között helyezkedik el, és kutatási területe egyre inkább megszilárdul, bár néhány szempontból még mindig a «paradigmaváltás előtti szakaszban» van. Ezek szerint lehet, hogy a folyóirat elindítására kissé hamar került sor, de megjelenése semmiképpen nem volt megalapozatlan.