Braun Tibor, Glänzel Wolfgang, Schubert András: Országok, szakterületek, folyóiratok tudománymetriai mutatószámai 1981-1985 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 6., 1992)

ELŐSZÓ A tudomány az egyik legmagasabb szintű emberi tevékenység. Amíg a tudomány művelése kevesek dolga volt, addig el lehetett fogadni Eötvös Lorándnak azt a véleményét, hogy csak az menjen kutatónak, akinek megvan hozzá a gazdasági alapja is. A tudomány azonban időközben az emberiség közkincsévé vált, amelyre naponta újabb és újabb emberi tevékenységek épülnek. Az új műszaki eredmények egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a természettudományra. A kutatás mind szélesebb csoportok tevékenységét igényli. Az eötvösi intelemmel szemben napjainkra a tudományos munka megélhetési forrássá vált. Ahhoz, hogy egy tudományos kutató megkapja a feltételeket a munkájához, szükséges az, hogy a kutatás támogatói érdemi véleményt alkothassanak a végzett munka minőségéről. A tudományban a minőség elbírálása borzasztóan nehéz. Új gondolatok megjelenítése sokakban ellenállást szül, és a tudomány történetében több olyan eset található, midőn a kortársak minősítésével szemben évek vagy évtizedek múlva a lebecsült tudományos irányzat jelentősége megnőtt. Az újabb időkben a tudománymetria szakembereinek (Magyarországon elsősorban az MTA Könyvtára Braun Tibor vezette kutatóegységének) munkája nagymértékben kiterjedt abba az irányba, hogy a minőség mérésének egyik lehetséges eszközét kezébe adják mindazoknak, akik a tudományos munkák értékelésével foglalkoznak. Vitán felül áll, hogy a nemzetközileg elismert lapokban való közlés, valamint a megjelent publikációk idézettsége már önmagában is ad minőségi jelzést. Az idézettségi számok azonban nagyon óvatosan kezelendők. Mint minden emberi tevékenységnél, hamar ki tudtak alakulni lobbyk, melyek szükségtelenül is növelik az idézetek számát. Ennek ellenére mégis jelentős figyelmeztetés a kutatónak, ha a munkájára nincs számottevő nemzetközi visszajelzés. Ennek oka lehet az, hogy kortársaihoz képest előbbre látott, de lehet az is, hogy munkájának értéke kétes. Külön öröm számomra, hogy ennek a könyvnek a kiadásához adhatom ezeket a gondolatokat, mert úgy érzem, hogy a magyar tudomány igényli a minőségi vizsgálatot, és a könyvben megadott adatok alapján az egyes kutatók és az intézmények egyaránt tájékozódhatnak eredményeik egyik fontos értékelési területéről. Pungor EmS