Bíróné Vasvári Lilian, Braun Tibor, Schubert András: A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai 1981-1987 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 5., 1989)

Bevezetés

9 ACT CHIM HU APPL CATAL APPL SURF S CHEM P LETT J CATALYSIS J CHEM S CH J CHEM S Fl J PHYS CHEM 2.22 3.46 4.85 5.93 6.92 5.88 4.50 6.35 1.81 7.54 MAGY KEM FO SURF SCI Képezhetjük ezeknek az értékeknek a közvetlen átlagát (4.95), vagy súlyozhatjuk őket a vizsgált szerző által bennük közölt cikkek számával (az így súlyozott átlag értéke 6.01) vagy az összes bennük közölt cikkek számával (a súlyozott átlag ekkor 6.08). Természetesen kiválaszthatjuk a folyóiratok közül azokat, amelyeket a kutatott téma szempontjából valóban relevánsnak tekintünk (például kihagyhatjuk a listáról a két magyar folyóiratot — ekkor az összes megjelent cikkek számával súlyozott idézettségi átlag 6.18 lesz), sőt kiegészíthetjük a listát olyan folyóiratokkal is, amelyekben a vizsgált szerző nem publikált, de témájukat tekintve publikálhatott volna. A szerző cikkeinek fent kiszámított 8.18 (illetve az önidézetekkel együtt 16.82) átlagos idézettségét a legmegfelelőbbnek ítélt összehasonlító átlaghoz viszonyítva képet kaphatunk a szerző cikkeinek relatív idézettségi hatásáról. Az adott esetben a különféleképpen számolt relatív idézettségi értékek 1.32 és 3.40 szélső értékek között vannak, vagyis nem lehet kétséges, hogy a vizsgált szerző idézettsége határozottan a nemzetközi átlag feletti. Az intézményi mutatóban (451. oldal) helyet kapott minden olyan magyarországi intézmény, amelynek kutatói az SCI adatbázisa szerint szerzői voltak 1981-1987 között közölt és idézett folyóiratcikknek. Az intézményeket az SCI-ben található angol elnevezésük alapján igyekeztünk legjobb tudásunk szerint azonosítani és magyar nevükön feltüntetni. A magyar nevek megadásánál az egyértelműséget tartottuk szem előtt, általában eltekintettünk az intézeti alegységek gyakran nem egyértelmű megnevezésétől (tanszék, intézet, csoport, stb.) és nem idegenkedtünk egyes közkeletű rövidítések használatától sem (MTA, SzBK, ELTE, JATE, stb.). Egyes nagyobb intézmények (pl. egyetemek) alegységeit az adatbázis alapján nem mindig tudtuk azonosítani; az ilyen cikkeket a "pontosabban nem azonosítható" kategóriába soroltuk Az intézmény neve után a szerzői mutatóval megegyező módon következnek az azonosítószámok és az összesített idézetszámok. A szerzői mutatónál leírtakkal lényegében azonosak az összesített idézetszámok értékelési felhasználásával kapcsolatos fenntartásaink is. A homonímiából, ill. névváltozatokból eredő hibákat itt az esetleges azonosítási nehézségek helyettesítik, a közlési és idézési normák szakterületi különbségei itt is csak jól megválasztott összehasonlító cikkminták használatával küszöbölhetők