Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 1. Mérhető-e a tudományos kutatás minősége? J. R. Cole és S. Cole

90 MÉ RHETÖ-E A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MINŐSÉGE? hatjuk, hogy az idézetszám elég stabilis mérőszáma egy adott tudományos munka hatásainak. Azok a problémák, amelyekkel eddig foglalkoztunk azzal kapcsolatban, hogy az idézetszámlálás mennyire tekinthető a tudományos színvonal becslésének, alapvetően lényegi problémák voltak. Most két olyan problámáról lesz szó, amelyek elsősorban technikai természetűek, de amelyek az idézési indexek felhasználói számára fontosak. 1. táblázat Az 1961-1970 időszakban kapott idézetek korrelációja 1961 1964 1965 1967 1969 1970 1961 _ 0,82 0,77 0,66 0,58 0,55 1964 — 0,90 0,82 0,74 0,72 1965 —• 0,87 0,81 0,79 1967 — 0,93 0,90 1969 — 0,95 1970 — N = 754. Többszerzős munkákra történő hivatkozások Minden egyszerzős cikkre való hivatkozást megtalálunk az SCY-ben. A többszerzős munkák esetében azonban az idézetek csak az első helyen álló szerző nevénél vannak feltünterve. Minthogy sok többszerzős cikkben a szerzők névsor szerint következnek, így arra lehetne gondolni, hogy azok a szerzők, akiknek neve a névsor végén található, kedvezőtlen megítélésben részesülnek, ha csak azokat az SCI idézeteket tekintjük, amelyek nevük alatt szerepelnek. Eredményeink arra utalnak, hogy bizonyos többszerzős munkák ilyen természetű kimaradása az SCZ-ből nem is olyan súlyos probléma. A 120 fizikusból álló minta esetében rendelkezésre áll az idézési adatok összessége. Nemcsak a közvetlen idézetszámok voltak birtokunkban minden egyes szerzőre, tehát azok, amelyek a szerző egyedül publikált munkáira, vagy olyan kollaboratív munkákra vonatkoztak, amelyekben első helyen volt a szerző, hanem azokat az idézeteket is összegyűjtöttük, amelyekben a szóbanforgó kutató nem volt első szerző. Ezekhez úgy jutottunk, hogy kikerestük a Science Abstracts-ból a szerző kollaboratív, társszerzős publikációit, majd azokat a publikációkat, amelyekben nem ő volt az első szerző az SCZ-ben. A közvetlen idézetszám és teljes idézetszám (amely olyan társszerzős munkákra való idézeteket is tartalmazott, ahol a szerző nem állt az első helyen) közötti korreláció 0,96. A 120 fizikust két ranglista szerint is csoportosítottuk, az egyik lista a közvetlen idézetek száma szerint, a másik a teljes idézetszám szerint készült. A két lista közötti Spearman-féle rang korrelációs együttható 0,85. Noha a végeredményt bizonyos mértékben már predeterminálta a nulladrendű korreláció nagysága, elhatároztuk, hogy végső próbát végzünk arra, vajon van-e összefüggés a direkt idézetszámok és azon idézetek száma között, amelyek olyan társszerzős munkákra vonatkoznak, amelyekben a fizikus nem az első helyen áll. A 120 fizikusból álló vizsgálati mintánkat két csoportra osztottuk, az első csoportba azok a fizikusok kerültek, akiknek neve a névsor első felében levő betűkkel kezdődik, míg a másodikba azok, akiké a névsor második felében levő betűkkel. Mindegyik csoportra kiszámítottuk az egyszerzős, vagy első helyen álló társszerzős cikkekre vonatkozó ossz idézetszám százalékokat. E módszer révén becslést kaptunk arra