Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter

41 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN időben ezt az eredeti összeget szerették volna az intézetek felfelé, a főhatóság pedig lefelé módosítani), amit aztán a legtöbb helyen nem a kutatások költségigényeiből levezetve osztanak szét, hanem kutatónként szabnak meg. Az egyes főirányok, programok kijelölése, majd az azokba való „bekerülés" - ami a „külön" támogatások elnyerésének legjobb útja - szükséges és jogos tényezőkön túl személyes kapcsolatoktól, esetlegességektől is függ: ezekben az esetekben sem az illető téma tényleges költségei szabják meg a támogatás mértékét. A KKKI esetében a kutatások differenciált finanszírozása valósul meg azáltal, hogy az MTA-támogatás 30%-át (1984-től 40%-át) a kutatási osztályoknak a tárgyévet megelőző három évben nyújtott tudományos publikációs teljesítménye alapján osztjuk szét. Akadémiai kutatóintézetekben a kutatói eredményesség anyagi elismerésének szinte egyetlen lehetősége — hiszen a fizetésben jelenleg alig nyílik mód differenciálásra — az éves Jutalmazás". A Jutalom" döntő mértékben a vállalatok és más intézmények számára végzett kutatómunka ellenértékeként befolyt összegekből, valamint a szabadalomhasznosítási és — minimális hányadban — termékelőállítási tevékenységből, valamint a költségvetési támogatás után képezhető összegből adódik. Ezért célszerűbb lenne ezt az összeget nem Jutalomnak", hanem teljesítményhez kötött nyereségrészesedésnek tekinteni, hiszen nem a munkaköri kötelességen túlmenő, különleges teljesítmény honorálásáról, hanem rendszeresen, az intézet tevékenységi körében mozgó munka után fizetett pénzről van szó. A pénz elosztása intézeti szinten a dolgozók különböző csoportjaira meghatározott kulcsok szerint történik. Ezúttal a kutatóknak jutó összeg felosztásáról szólok. A kutatók kategóriájára eső pénzösszeg 10%-át az igazgatóság saját hatáskörébe utalja. Ennek szétosztásáról külön szempontok szerint dönt. A megmaradó összeg 70%-át az osztályok árbevételének és nyereségének arányában osztja fel, 30%-át pedig a tudományos teljesítmény jutalmazására fordítja. Ennek a 30%-nak 70%-át a publikációs pontok (lásd később), 30%-át pedig az idézetek alapján kapják az osztályok. A tudományos kutatómunka eredményességének értékelése A tudományos munka értékelésére nem létezik csalhatatlan módszer, értékelésre viszont szükség van (elsősorban a kutatásirányítók részére, főként az anyagi eszközök korlátozott volta miatt). A kutatómunka eredményeinek megítélésére a következő lehetőségek kínálkoznak: — szakértői állásfoglalás, — megítélés a tudományos publikációk alapján: a tudományos publikációk számának figyelembevételével, a tudományos publikációk visszhangjának, az idézeteknek (számuknak, „milyenségüknek") a tekintetbevétele révén, a publikációknak a megjelenés helye szerint történő értékelésével, — megítélés a tudományos elismerések alapján: hazai vagy külföldi akadémiák tagjává történő választást figyelembe véve, plenáris előadásokra történő felkéréseket számítva, szerkesztő bizottságokba, illetve tudományos társaságokba, bizottságokba való felkérések figyelembevételével, a kapott tudományos elismerések, díjak felmérésével. A legcélravezetőbb az említett (és a nem említett) módszerek alkalmazásának kombinációja lehetne. Technikailag azonban rendkívül nehéz (csaknem lehetetlen) ezeket az értékelési módokat rendszeresen, nagyobb kutatóegységek esetében alkalmazni. A komplex szakértői állásfoglalás objektivitásának biztosítása kis országok, s így szoros szakmai összefonó-