Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János
32 KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZBK-BAN kutatókat IF és valós idézettségi teljesítményük nagysága szerint külön külön sorbaállítottuk, s a két kategória helyezettjeit húszas csoportokra osztottuk. A görbék pontjait e húszas csoportok átlagteljesítményei adják. A valós idézettség görbéje jóval meredekebben esik, mint az IF görbe, igaz, hogy kezdőpontja is magasabban van. A görbék meredek eséséből igazságtalan lenne arra következtetni, hogy az SZBK kutatói kevés kivétellel gyenge eredményeket produkálnak. Egyrészt, mint láttuk, vannak magas teljesítmények, sőt a publikálást illetően az átlag is magasnak mondható, másrészt viszont az SZBK sem kivétel a tudomány „vagyoneloszlására" általánosan érvényes Lotka törvény alól, amely a teljesítmények mértéke és a teljesítők száma közt fordított négyzetes összefüggést állapít meg. A publikációs és az idézettségi teljesímények mértéke és eloszlásuk jellege annak a megfontolásnak ad helyt, hogy a továbbiakban talán helyesebb lesz nagyobb súlyt adni a valós idézettségnek az értékelésben. Mint rámutattunk, ez korántsem teszi lehetővé a saínvonalas folyóiratokban való publikálás elhanyagolását, mindössze arról van szó, hogy az első nagy munka, a vezető folyóiratokba való „betörés" már sikeresen végrehajtottnak tekinthető. A megmaradáshoz persze újra és újra bizonyítani kell. A kutatási eredményesség jutalmazása az SZBK-ban A jutalmazás alapjául szolgáló teljesítményeket egyre nagyobb mértékben a tudománymetriai teljesítmények jelentik az SZBK-ban. Az SZBK vezetése nemcsak szavakkal ösztönzi a magas színvonalú publikációs tevékenységet. A jutalmazásra fordítható összegek mintegy 80%-át - egyes intézetekben az egészet - a publikációk IF és valós idézettségi eredményei alapján osztják szét, ami igen nagymértékű differenciálást eredményez. Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a tudománymetriai teljesítmények fontosságát és az értékelés valamilyen elfogadható küszöb feletti objektív voltát mind a vezetők, mind az érintett kutatók belássák. Talán mondanunk sem kell, hogy azonnali, osztatlan helyeslés nem következett be, ám a viták végülis pozitív hozzáálláshoz vezettek. Az évenkénti jutalom elosztásának alapját képező értékelésben még nem alakult ki egységes gyakorlat az intézetek közt, így ahelyett, hogy a részletekbe mennénk, az alkalmazott szempontokat soroljuk fel: - a tárgyévben megjelent cikkek IF-a, — a tárgyévben kapott idézetek száma a korábbi munkásság valamilyen szakaszára, — a megelőző egy-két év legidézettebb cikkei, - az idézettségi rangsorban elfoglalt hely. Az egyes intézetek e szempontok valamilyen kombinációját alkalmazzák. Az SZBK tízéves publikációs tevékenységének tudománymetriai értékelése Az SZBK ugyan 1971-ben kezdte meg a munkát, ez azonban csak 1973-tól kezdett komolyabban megmutatkozni a publikálásban. így az 1973-1982 közötti 10 évet vettük alapul a tudománymetriai felméréshez. Az SZBK publikációk idézeteinek 95%-át a folyóiratcikkek kapták, s emellett ezeknél az IF értékeket is figyelembe lehet venni, ezért az IF-os folyóiratokban megjelent cikkek képezik alábbi vizsgálataink alanyait. A 4. táblázatban a cikkek 1982-ig kapott idézeteik összesített adatait találjuk, i Különvettük az ún. saját és idegen cikkeket, hogy a kooperáció színvonaláról is képet kapjunk. Saját cikknek tekintettük azokat a cikkeket, amelyek címadataiban fel van tüntetve az SZBK, mint a szerző(k)
