Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield
192 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE Current Contents (CC) megjelenésével, és hasonló információs szolgáltatásoknak tulajdoníthatóan az ilyen esetek egyre kevésbé valószínűek. Végül az a helyzet is előállhat, hogy bizonyos cikkeket azért nem idéznek a kurrens közlemények, mert a kutatás, amelyről szólnak, már túlhaladott. A Journal Citation Reports felezési idő összeállítása abban segít, hogy meghatározhassuk egy adott évben idézett cikkek átlagos élettartamát. Példaképpen 1982-ben az American Ethnologist felezési ideje 4,5 év volt. 5 6 Ez azt jelenti, hogy e folyóiratban közölt cikkekre vonatkozó 1982-es idézetek felét az előző négy és fél év alatt publikált cikkek kapták. A többi idézet viszont a folyóirat 1974-ben történt indítása óta abban megjelent egyéb munkákra vonatkozott. Ezzel szemben a Man, egy másik antropológiai folyóirat, amelyet 1966-ban alapítottak, 9,4 év felezési idejű. Az ismertebb folyóiratok közül az 1880-ban indított Science, és az 1869-ben alapított Nature felezési idejei 5,6 illetve 6,5 év. A Jorunal of the American Chemical Society (indították 1879-ben), és a Journal of Biological Chemistry (indították 1905-ben) felezési idejei még hosszabbak, 9,2, illetőleg 8,1 év. A felezési időt úgy is értelmezhetjük, mint annak a sebességnek a jelzőszámát, amellyel a folyóiratban közölt cikkek elavulnak. Ez viszont a folyóirat tudományterületének információ elévülési sebességét tükrözi. Ha egy olyan cikkel találkozunk, amelyre nincs sok újkeletű hivatkozás, megállapíthatjuk, hogy a cikk kora meghaladja a folyóirat felezési idejét, amelyben megjelent. Ha ez valóban így van, akkor nem arról van szó, hogy a cikk gyenge minőségű, hanem inkább arról, hogy a benne levő kutatás egyszerűen elavult, vagy kevésbé népszerű. A szerzők és a közlemények csupán kis hányada élvez tartós idézést. Noha a fentebb leüt eljárások fő célpontja az előléptetési döntések megkönnyítése, kutatási pályázaton, szerződések szempontjából is megfelelők. Persze, ha olyan professzori állások betöltési szerződéséről van szó, amelyek úgynevezett adományozott és kiemelkedő személyekről elnevezett professzurátusok, akkor esetleg szerencsénk lehet már Nobel-díjas vagy egyéb tekintélyes díjjal rendelkező jelöltek értékelésével foglalkozni. Ha azonban egy kutató kurrens befolyását szeretnénk a tudományos közösségre vonatkozóan megállapítani, akkor elemzésünket korlátozzuk inkább az újkeletű munkákra. Egyébként alapos bizonyíték van arra, hogy az életkor nem meghatározó tényezője a produktivitásnak, hacsak a szóbanforgó kutató nem váltott át adminisztratív jellegű vagy egyéb feladatok ellátására. 57-5 9 A legtöbb egyetem persze nem engedheti meg magának, hogy a tudományterület legjobb kutatóit szerződtesse. Ehelyett inkább a „felkelő csillagokat" próbálják megkeresni. Ilyen esetekben az itt leírt idézettségi vizsgálat különösképpen aktuális. Daniel S. Hamermesh és kollegái (Michigan State University, East Lansing) nemrégiben erős korrelációt találtak a közgazdaságtan egyetemi tanárok idézettsége és fizetése között. 6 0 Ha az ilyen korreláció más tudományterületekre is helytálló, akkor ez azt jelenti, hogy az esetleges „felkelő csillag" után kutató egyetem az illetőt még azelőtt kell megtalálja, mielőtt idézettsége és így fizetése túl magasra szárnyalna. Az értékeléssel foglalkozók fel kellene figyeljenek arra, hogy mi történt azután, hogy Philip H. Gray (Montana State University, Bozeman) egy olyan tanulmányt publikált, amelyben idézettségi adatokat alkalmazott az adminisztratív felelősség értékelésére. Ebben a tanulmányában Gray azt írta, hogy az ő egyetemén az oktatói/kutatói fizetések nincsenek korrelációban a tanszéki/kari tagok idézettségével, kitüntetéseivel és az oktatásban eltöltött éveik számával. Felthetően azután, hogy ez a részletes információ az egyetem igazgatásának tudomására jutott, ezen a helyzeten segítettek, korrekciókat hajtottak végre. 6 1 Az itt részletezett technikáknak nem csupán azok vehetik hasznát, akik mint adminisztrátorok a szerződtetésekért, előléptetésekért és véglegesítésekért felelősek. J. Davidson
