Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* CA rádiócsillagászatból származó külső haszonnal egy másik dolgozatban foglalkozunk.

2

2 Ebben szó esik a technológiai melléktermékekről, és a rádiócsillagászatból eltávozó képzett fiatalokról, akik olyan gyakorlattal rendelkeznek, amelynek a legkülönbözőbb magas technológiai szintű munkakörökben később hasznát vehetik. Azonban munkánk gyújtópontja a tudományanyaghoz való hozzájárulás, mivel a megkérdezett kutatócsoportok tagjai szinte kivétel nélkül erre hivatkoztak, mint kutatásaik folytonos anyagi támogatásának elsődleges igazolására, nem pedig más eredményformákra, pl. az oktatásra vagy technológiára. dEzek a nem-formális közlési csatornák igen fontosak lehetnek, különösen az új tudományos tudásanyag elteijesztésének kezdeti szakaszaiban. Mindazonáltal feltételezzük, (bár ez tapasztalati vizsgálatot igényel) hogy az ezeken a csatornákon áramló információ nagy része a tudományos közlemények végső formájában rakódik le, és így csupán a kutatási közlemények mérésével kell foglalkozni.

3

8 eLásd Gilbert és Woolgar

2

0 munkáját (279-83 old.) amelyben néhány példa összefoglalását találjuk, f A közlemények számát alkalmazzák nyilvánvalóan a kutatási támogatások elosztásáért felelős adminisztrátorok is. A Nature-ben megjelent újkeletű cikk

4

5 egy Nobel-díjas kémikus professzor esetére utal, akit egyeteméről való kiutasítással fenyegettek" ki nem elégítő produktivitásáért"(!). ®Lásd a d. jegyzetet. ^

Price érvelése az, hogy „akár tetszik, akár nem, nagyjából igaz, hogy egy kutató kiválósága és publikációs termelékenysége között elfogadhatóan szoros a korreláció. A jó kutatónak konoknak és állhatatosnak kell lenni, és ezek a karaktervonások gyakran jelentkeznek tudományos írások folyamatos termelésében". Hasonlóképpen vélekedik Cole és Cole

7 (387-8 old.) akik szerint „az igen termelékeny kutatók igyekeznek eredményekre vezető kutatásaikat publikálni... (mert) a magas színvonalú munka előállításának bizonyos értelemben egyik „szükséges feltétele a nagy mennyiségű kutatás elvégzése... (és mert) a jutalmazási rendszer olymódon működik, hogy a kreativ kutatókat produktivitásra ösztönzi, míg a kevésbé alkotókészeket arra sarkallja, hogy energiáikat más csatornákon át hasznosítsák". 'Lásd Bayer és Folger

2 munkáját (382 old.) az ilyen kísérletek összefoglalására. JAz idézetelemzés már eddig is sokféle felhasználásra talált, különösen az USA-ban, ahol a National Science Foundation (Nemzeti Tudományos Alapítvány) arra használja, hogy pl. segítségével felülvizsgálja az egyetemi kémiai tanszékek részére nyújtott támogatásait. Az USA-ban különböző egyetemeken az előléptetésben és az állandó státusok eldöntésében is felhasználják. Az Egyesült Államokban fordult elő, hogy bírósági tárgyaláson idézettségi bizonyítékot adtak elő arra nézve, hogy egy nő, akitől az állandó státust megtagadták legalább annyira megfelelő, sőt jobb volt, mint az a két férfi, akit előléptettek.

5

2 k " Bizonyos mértékig a „részmutató tautologikus kifejezés, amennyiben a „mutató" szó már önmagában is a részlegességre, a mérték hiányosságára utal. Azonban annak ismeretében, hogy a mutatószámok egyes felhasználója hajlamos elfelejtkezni részlegességükről, és hogy ennek következtében fennáll a fogalminak a lényegivel való összekeverésének veszélye, tehát az a veszély, hogy a fogalmi konstrukciót a „valósággal" azonosítjuk, ezért érdemes hangsúlyozni a részlegességet. így a dolgozatban végig a „részmutató" kifejezést használjuk, és csupán akkor rövidítjük „mutatóra", ha a „rész-" szócska ismétlése ezt a szempontot túlerőltetné. *A közlemények felhasználása a kutatásra fordított idő és pénzösszegek igazolására megnőtt, így párhuzamosan nőtt a publikációs kényszer is, ami azután a „szakirodalmi inflációt" eredményezte - az ördögi kört, amelyben minél több cikket írnak, azok annál kevesebbet számítanak, és annál nagyobb a publikálási kényszer (vö. 31 irodalom 1218 old.) mLásd, pl. Suliivan és munkatársai,

5

1 (182-84 old.) akik megállapították, hogy bizonyos elméleti fizikusok termelékenysége egy húszéves időszak alatt megnégyszereződött, míg ugyanazon tudományágban dolgozó kísérleti kutatóké változatlan maradt.