Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 1. Mérhető-e a tudományos kutatás minősége? J. R. Cole és S. Cole
MÉRHETŐ-E A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MINŐSÉGE? 91 nézve, hogy milyen mértékben „fosztották meg" az idézetektől a többszerzős cikkek nem első helyen álló szerzőit, akik pedig e cikkek létrejöttét ténylegesen elősegítették. Az eredmények arra mutattak, hogy a két kutatócsoport között átlagban nagyon kis különbség mutatkozott. Az első csoport kutatóinak munkájára vonatkozó össz idézetszám 67%-a, míg a második csoportban 71%-a utalt egyszerzős munkákra, illetőleg olyan munkákra, amelyben e fizikusok első szerzők voltak. A két csoport közötti kis különbség arra utal, hogy azoknak az idézeteknek a kihagyása, amelyek többszerzős cikkekben nem első helyen szereplő szerzőre vonatkoznának nem érinti a lényegi következtetéseket. A talált különbségek zöme magas színvonalú kutatást végző kutatók esetében merült fel. Például Murray Gell-Mann majdnem hatszáz idézetet kapott életművére az index egyik kötetében. Mikor azután azokat az idézeteket gyűjtöttük össze, amelyek olyan többszerzős munkákra vonatkoztak, amelyekben Muray Gell-Mann nem az első szerző volt, további száz idézetet találtunk. Bár e további száz jelentősen megnöveli e kutató össz idézetszámát, egyáltalában nem befolyásolja kutatási színvonalának általunk adott besorolását. Mindazonáltal amikor meghatározott munkák minőségét vizsgáljuk, meg kell keresnünk az első szerző neve alatti többszerzős munkákat. Az idézetelemző tudatában kell, hogy legyen annak, hogy az SCI szerkesztésében elfogadott gyakorlat miatt az adott kutató munkájának színvonalát tévesen ítélheti meg. Elírások és sajtóhibák Warren Hagstrom a közelmúltban mutatott rá egyéb technikai problémákra az idézetszámlálással kapcsolatban. 1 7 Elsősorban — jegyzi meg — felléphetnek elírási és sajtóhibák a hivatkozási listák összeállításánál. Másodsorban, mivel az idézett szerzők neveit betűkonfigurációk szerint csoportosítják, elképzelhető, hogy két különböző kutatóra vonatkozó idézetek együtt szerepelnek. Másszóval, tegyük fel, hogy két E. McMillan nevű kutató lenne, egyik a Nobel-díjas fizikus, míg a másik egy alig ismert biológus. Ekkor e két kutatóra utaló idézetek ugyanazon név alatt fognak szerepelni. Noha e két probléma megnehezíti az idézetadatok összeállítását, mindkettő megoldható. Nézzük először az SCI összeállításában elkövetett elírási és sajtóhibákat. Semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy ezek a hibák ne statisztikus eloszlásban forduljanak elő az indexben. Ezért, bár az idézetszámok némikép hibásak lehetnek, nincs okunk hinni, hogy ezek tendenciózus hibákat okozhatnának. A második hibatípus már zavaróbb, de kiküszöbölhető, ha az idézési adatokat gondosan válogatjuk ki. Az SCZ-ben az idézett szerző nevével együtt megtalálható az idéző neve, továbbá mind az idézett, mind az idéző cikket közlő folyóirat címe, kötet és lapszáma. Azonosítani lehet tehát a bennünket érdeklő kutató cikkeit. Viszonylag könnyű megkülönböztetni az eltérő területeken dolgozó kutatókat. Kissé több munkát igényel két teljesen azonos nevű fizikus között különbséget tenni. 1 8 így egyik probléma sem von le lényegesen az 5C/-nek, mint a tudományos közlemények minőségi mérőeszközének az értékéből. Az idézetek felhasználása egyéb fogalmak mérésére Ezideig az idézetszámlálás a tudományos cikkek minőségmérésében való felhasználását tárgyaltuk. Az idézetek azonban felhasználhatók egyéb fontos tudományszociológiai kategóriák, fogalmak mérésében is. Itt három további felhasználási módról esik röviden szó. Elismerés. A tudós munkájának egyik legjelentősebb értékelési, jutalmazási formája az, ha más tudósok annak hasznát veszik. így az egy kutatóra eső idézetszám munkája elismerésének mérőszáma.
