Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 4. A publikációs tevékenység tudománymetriai értékelésének tapasztalatai az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetében Lomniczi Béla és Mészáros János

56 PUBLIKÁCIÓK ÉRTÉKELÉSE AZ MTA ÁLLATORVOSTUD. KUTATÓINTÉZETBEN határterületek felé. A másik véglet az lenne, ha kevésbé színvonalas lapokba való publikálást serkentenénk azon nem ritkán elhangzó érv elfogadásával, hogy ha nem is nagyon színvonalas lapot „választottunk", viszont az itt közölt munkák legalább gyakorlati szempontból fontosak. Tapasztalataink szerint intézetünk, de más hasonló profüú külföldi intézetek kutatási tevékenységének legalább fele így vagy úgy, közvetlen kapcsolatban áll a termelési gyakorlattal, állatbetegségek megelőzésével. Ez a tevékenység még akkor sem számolható fel, ha az ilyen tevékenységből akár több éven át sem születhet olyan közlemény, amit egy színvonalas ún. alaptudományi (immunológia; bakteriológiai; virológiái; parazitológiai stb.) lap elfogad. Az viszont elvárható, vagy kívánatos lenne, hogy havalaki az alaptudományok szélesebb körű érdeklődésére is számottartó témán dolgozik, eredményeit lehetőleg színvonalas lapba közölje. Erre ritkán, gyakran csak egy külföldi tanulmányút alatt is elmélyített munka során van lehetőség. Talán nem tévedünk amikor azt mondjuk, hogy ideálisnak azt tartjuk, ha egy állatorvosi téma művelésekor időnként olyan mélységekig megy el a kutató, hogy annak eredményeit valamelyik jobb alaptudományi lapban is közölhesse. Tehát középút alatt nem középszerűt értünk. Az alkalmazott és gyakorlati megoldásokon dolgozók ismérve az, hogy valamit, amit más már kitalált, alkalmazza, nem pedig a színvonaltalan publikálás, mint ahogy az alapismereteket feltáróké sem az, hogy kutatási eredményeiket soha, senki se alkalmazza, hanem csak az, hogy színvonalas lapban is közöljenek. Ezeket azért kellett előrebocsátani, mert úgy hisszük, a termelési gyakorlattól tartósan elvonatkoztatott állatorvosi kutatás nem létezik. Az ehhez szorosan tapadó viszont csak viszonylag alacsonyabb impaktú lapokban (IF < 2) tud közölni. Garfield az állatorvosi kutatás területéről összesen 76 mag (core) folyóiratot sorol fel azzal, hogy ezeknek csak egy része számít jelentősnek még az állatorvosi területen is. Közülük legrégebbi az Annales de Médicine Vétérinaire, amit 1849-ben alapítottak. Az alap-lapok között van az Acta Veterinaria Acad. Sei. Hung. (1951) és a Magyar Állatorvosok Lapja (1946, valójában 1878ban alapítva) is. Ebben a 76 lapban 1980-ban 6346 cikk jelent meg, a Science Citation Index adatbázisát szolgáló cikkek 1,8%-a. Az ekkor feldolgozott 5,3 millió idézetből mindössze 0,8% esett a 76 állatorvosi lapra, azonban ezeknek az idézeteknek is több mint felét mindössze öt lap vitte el: három angol (J. Animal Science, a Veterinary Record és a Research in Veterinary Science) és két amerikai (American J. Veterinary Research és a Journal of American Veterinary Medical Association) folyóirat. Ezek akkori IF-ai ugyanebben a sorrendben 1,123, 1,216, 1,003, 1,014 és 0,903. A terület legmagasabb IF-ral rendelkező lapja a / Reproduction and Fertility, 1,899-el. Ezzel nem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy a jó lap egyetlen kritériumaként annak IF-át tekintjük, erre számos kivételt lehetne említeni. Megállapítható tehát, hogy kizárólag állatorvosi területen publikálni az értékmérés szempontjából jelentős hátrányt jelenthet. Az intézet publikációs tevékenysége 1971 és 1983 között Az intézeti publikációs tevékenységét az 1. táblázat összegezi. Az összesítésbe csak az idegen nyelven és Magyar Állatorvosok Lapjában (MÁL) magyar nyelven megjelent közleményeket vettük fel. Ezek több mint 90%-a olyan lapban jelent meg, amelyeknek valamilyen IF-a van. Nem vettük be viszont azt a további 67 magyar nyelven megjelent főleg népszerűsítő és továbbképző cikket, amelyek 15 különféle IF nélküli hazai folyóiratban (pl. Baromfi-