Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter

52 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN putra) vetített árbevétel, illetve nyereségadatokat is). Ezek közül az 5. táblázatban a közvetlen bérköltségekre vetített adatokat tüntettük fel. Az „A"-részleg kutatónkénti támogatásának összege kevesebb, mint a „B" "-é,de a közvetlen bérköltségre vetített támogatás mértéke azonos. Ez vagy azért lehetséges, mert a részleg összlétszáma nagyobb, vagy mert átlagbére magasabb. 5. táblázat A kutatórészlegek 1983. évi MTA-támogatásának felosztása Támogatás összege Támogatás aránya Kutatási Támogatás egy kutatóra a várható részleg összege (eFt) vetítve közvetlen bérköltségre (eFt) vetítve A 3 643 245,65 2,63 B 3 471 225,24 2,14 B' 3 744 197,05 1,92 B" 3 067 270,7 2,63 C' 3 986 241,28 2,14 Intézet 48 195 222,09 2,39 A publikációs tevékenység értékelésének alapján történő jutalmazás Az előzőekben áttekintett értékelési rendszer szigorúan megszabja az egyes kutatási részlegeknek évente egyszer juttatott publikációs prémium összegét. A jutalmazás célja, hogy a teljesítményt érdeme szerint elismerve, egyre jobb eredményekre ösztönözzön. Ugyanakkor viszont a már indokolatlanul nagy és esetleg a munkán kívül egyéb tényezők (szerencse) által is befolyásolt különbségeket ésszerű korlátok között kell tartani. Éppen ezért a működési rend mind az IF alapján számított pontoknál, mind az idézeteknél felső korlátokat vezetett be. Az egyes osztályoknak a tárgyévet megelőző három évben elért átlagos publikációs pontszámát (pontszám/kutató egységben mérve) 100%-nak tekintve, a jutalmazási szabályok kimondják, hogy csak ennek 130%-áig számíthatók bele a tárgyévi pontok az intézeti publikációs jutalom-alapba, az ezen a határon felüli pontoknak csupán 25%-át lehet figyelembe venni. Az intézeti átlag (pontszám/kutató) 200%-ánál több pont azonban még akkor sem vehető számításba, ha egy adott osztálynál az intézeti átlag 200%-a nem éri el a sját 3-éves átlag 1309^át. A többlet-pontok viszont - amelyek az adott évi jutalomnál már nem játszanak szerepet — a következő évre átvihetők. Az idézetek számának arányában az egyes osztályoknak adott jutalom kiszámításánál egy osztály teljesítménye (idézet/kutató) csak az intézeti átlag (összes idézet/összes kutató) 150%-áig vehető figyelembe teljes értékkel. 150—250% között az osztály idézeteinek fele számít bele a jutalom kiszámításánál figyelembe vehető idézetszámba, míg a 250% feletti idézetek már nem értékelhetők a jutalom szempontjából. A 6. táblázat mutatja az intézet és néhány jellemző részleg publikációs jutalomhányadát 1983-ban. Látható, hogy a jutalmak között — a felső korlátok ellenére - 1: 8,5 arány alakult ki. Ez a tény igazolja, hogy az intézet valóban bátran törekszik arra, hogy a kutatórészlegek között — tudományos kutatómunkájuk alapján - differenciáljon. A különbségek az összjutalmat tekintve — amelyben a szerződéses tevékenységből származó és az igazgatóság által juttatott külön összegek is szerepelnek — jelentősen mérséklődnek, az arány a leg-