Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter
49 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN Az idézetek vizsgálatának módszere Az idézetek az elvégzett munka hatását nemzetközi mércén mérik. Tekintve, hogy a dolgozatok megjelenéséhez képest hosszabb idő telik el az idézetek közléséig, nem volna helyes, ha az idézetek - amelyeket az illetők, a korábbi 5-10 éves munka alapján kaptak az adott évi finanszírozást is befolyásolnák. Ezért az idézeteket - kutatási részlegenként csak a jutalmazásnál vesszük figyelembe. 4. táblázat Az intézet és néhány jellemző kutatási részleg idézettségi adatai Kutatási részleg Kutatói átlaglétszám (1976-81) Forrás cikkek száma (1976-81) Egy kutatóra és egy évre jutó cikkek ,f száma 1981. évi összes idézet száma 1981. évi valódi idézetek száma Egy kutatóra jutó összes idézetek száma Egy cikkre jutó összes idézetek száma A 12,5 64 0,85 38 30 3.04 0,59 B 16 79 0,82 37 27 2,31 0,47 C 19,5 226 1,93 157 137 8,05 0,69 C 13 199 2,55 209 175 16,01 1,05 Intézet 188 1251 1,11 922 684 4,9 0,74 A 4. táblázat az intézet 1976-1981 között publikált cikkeire az 1981-ben talált idézeteket, valamint néhány reprezentatív részleg hasonló adatát, továbbá a fajlagos adatokat tartalmazza. Bár az IF adatokat csupán két év publikációi alapján számítják (és így az összes idézeteknek mintegy 20%-át vehetik csak figyelembe), saját tapasztalataink azt mutatják, hogy egy dolgozat általában az 5., 6. évben kapja a legtöbb idézetet, majd a szám lassan csökken, és körülbelül 10 év után lesz nulla. Természetesen több más típusú idézetélettartam-görbe is lehetséges. 1 6 Annak oka, hogy a korábbi évek cikkeit nem vettük figyelembe az volt, hogy az intézeti publikációs adatbankban csak az 1976-tól közölt publikációk vannak nyilvántartva, továbbá, hogy időközben az osztályok személyi összetétele megváltozott. A későbbiekben azonban mindig az 1976-tól publikált cikkek idézeteit számítjuk, így 1984-ben az értékelésnél az 1976-1982 között publikált cikkekre 1982-ben található idézeteket dolgozzunk fel. Az egyéves elcsúszás abból adódik, hogy 1984 elején még nem áll rendelkezésre a Science Gtation Index (SCI) 1983. évi összefoglaló kötete. Tíz évet meghaladva, a továbbiakban mindig egy-egy évet fogunk majd elhagyni az adatbázisból. Az idézeteket „kézzel" keressük az SCI köteteiben. Ezt az indokolja, hogy számítógépi kereséssel a hard copy használatával megtalált idézeteknek alig a felét sikerült csak öszszegyűjtenünk. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a kutatók rosszul „transzliterálják" az idézett neveket. Gondoljunk arra,hogy magyar szerző orosz nyelvű folyóiratban megjelent dolgozatát egy német vagy spanyol szerző angol nyelven megjelenő cikkében idézi. A szerző neve — főként a kettős betűt tartalmazóké - szinte a felismerhetetlenségig eltorzulhat. Másrészt viszont az SCI nem közli az egyszerzőjű könyvekben levő idézeteket. Sajnos gyakran előfordul, hogy többszerzőjű monográfiákat, „advances"-jellegű kiadványokat, tankönyveket sem dolgoznak fel, így a bennük levő értékes idézetek elvesznének. Ennek megakadályozására bocsátott ki az intézet minden kutató számára „idézet bejelentő" lapokat, amelyeken mindenki az általa talált, a saját munkáira történt idézeteket bejelenti. Ezeket aztán a központilag kikeresett adatokkal vetjük össze. A bejelentést nem mulasztják el megtenni, hi-