Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter

47 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN A kutatási részlegek publikációs eredményessége Az előzőekben nagy vonalakban összefoglalt értékelési rendszer alapján számolt publikációs pontszámokat - ebből külön kivéve a tudományos folyóiratokban megjelentetett cikkekre jutó pontszámokat - és a folyóiratcikkek számát az 1979—1981. évi adatokból átlagosan egy évre számolva mutatják a 12 részlegből kiemelt három, többé-kevésbé egy-egy nagyobb tudományterületre jellemző részleg adatai (3. táblázat). Feltüntettük az egy dolgozatra jutó pontszámok átlagait és az egy kutatóra jutó publikációs és folyóiratcikk pontszám átlagértékeit is. 3. táblázat ALZ intézet, továbbá három jellemző kutatási részleg 1979-1981 évi publikációs adataiból számolt éves átlagok Kutatási részleg Kutatói átlaglétszám Publikációs pontszám Folyóiratcikk pontszám Folyóiratcikkek száma (db) Egy kutatóra jutó publikációs pontszám Egy kutatóra jutó cikkpontszám Egy kutatóra jutó cikkszám Egy cikkre jutó pontszám A 13,8 15,1 9,5 8,3 1,1 0,69 0,6 1,14 B 16,5 14 12,77 12 0,85 0,77 0,73 1,06 C 20,0 40,3 37,73 35,33 2,02 1,89 1,77 1,07 Intézet 202,3 254,4 231,83 192,33 1,26 1,15 0,95 1,21 A 3. táblázat adatai mutatják, hogy mind az összes publikációt, mind pedig csupán a folyóiratcikkeket figyelembe véve, az egy kutatóra számított teljesítmények jelentősen különböznek. Nem tüntettük fel külön-külön az egyes évek adatait, nem adtuk meg az „egyéb" publikációk részletes megoszlását (mennyi a szabadalom pont stb.) s nem szerepel az sem, hány cikket írtak kooperációban és hogy az egyes osztályok, csoportok hány közleményt, milyen pontszámmal jelentettek meg stb. Az évente készített publikációs jelentés ezeket az említett adatokat is — több további mellett — tartalmazza, és módot ad a részletes és sok szempontot figyelembe vevő értékelésre. A feltüntetettekből látszik, hogy az egyes részlegek közt nagyok az eltérések. Mind az egy kutatóra jutó folyóirat, mind az össz-publikációs pontszámok és a cikkek száma is jelentős különbségeket mutat. Megjegyzendő azonban, hogy egy kutatórészleg adatai is ingadoznak évről évre, de a „C"-típusú részleg értékei mindig nagyobbak az „A" és „B"-jelűéinél. Az „A" és „B" típusú részleg közötti különbségek nem nagyok, az összpontszám és a folyóiratpontszám eltérését az okozza, hogy az „A"-részleg lényegesen több szabadalmi ponthoz jutott. Feltűnő viszont, hogy az egy cikkre jutó pontszámok nem térnek el egymástól lényegesen. Ez a tény arra utal, hogy az IF értékekkel jellemzett publikációs színvonal részlegről részlegre alig különbözik. Hangsúlyozandó viszont, hogy az IF-értékek nem az egyedi publikáció színvonalára, hanem annak megjelenési helyére, az illető folyóirat egészére jellemzőek.