Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János
27 KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZBK-BAN A kutatás és a kutatók tudománymetriai értékelése Az SZBK-ban folyó kísérletes biológiai alapkutatások színvonalának mérésére jóformán semmi más eszköz nincs, mint a nemzetközi élmezőnnyel való összehasonlítás, mivel itt az alapkutatások többnyire csak lassan válnak olyan gyakorlati eredménnyé, amely szociális, vagy gazdasági jelentőségénél fogva közvetlenül megmutatná e kutatások társadalmi hasznát. A társadalmi hasznosság mindemellett alapvető szempont a kutatási munkában, s az SZBKban már születtek is közvetlen gyakorlati jelentőséggel bíró elméleti eredmények. Az értékelésre magától értetődően kínálkoztak a tudománymetriai módszerek. A magyar élettudományi kutatók 1977-es publikációs tevékenységét vizsgálva kiderült, hogy a közlő folyóiratok IF értékét tekintve az SZBK kiemelkedik a magyar élettudományi kutatóhelyek közül. 9 E cikkek 1980-ig elért valós idézettsége szintén az SZBK esetében volt a legmagasabb. 1 7 A közlési hely színvonala tehát nagyonis sokat mond a kutatás színvonaláról. Az SZBK kutatóinak publikációs aktivitása azonos az élettudományi kutatók nemzetközi átlagával, évi két folyóiratcikkben vesznek részt. 1 8 1973-1978 közt az SZBK folyóiratközleményeinek 40%-a jelent meg vezető folyóiratokban, 1980-1982 közt ez az arány 51%. Míg 1973-1978 közt évente átlag 41 cikk jelent meg az SZBK-ból vezető folyóiratokban, 1980-1982 közt már 51, úgy, hogy közben a kutatói létszám alig változott. A mennyiségek tehát alkalmasak statisztikai következtetések levonására. Első ízben 1978-ban igényelte az SZBK állami és pártvezetése az SZBK kutatók egyenkénti tudománymetriai értékelését. E vizsgálatokat némileg megváltoztatott módszerekkel megismételtük 1981-ben, majd 1983-ban. 1981-ben a kutatók mellett a kutatócsoportokat is értékeltük. A 15 kutatócsoport közül a négy leggyengébb kutatási teljesítményt nyújtó csoportból három témáját megszüntették, egyet pedig jelentősen átszerveztek. E döntéseket nem a tudománymetriai értékelés eredményei alapján hozták, de talán nem véletlen az egybeesés, mint ahogy nyilván azt sem lehet puszta véletlennek tekinteni, hogy az első helyezett csoport tagjai hoztak létre génsebészeti technikával proinzulin termelő baktériumot Magyarországon elsőnek, s a világon is az elsők között. A második helyezett csoport vezetőjét hívták meg egy kutatóintézet tudományos igazgatójának az Egyesült Államokba. A kutatók egyéni értékelésének alapjául mindegyik alkalommal a közlő folyóiratok IF-a és a közlemények valódi idézettsége szolgált. Közös az is, hogy a megbízhatóság fokozása érdekében mindhárom alkalommal öt év munkáját vizsgáltuk meg. Emiatt a vizsgált időszakokban elég nagy átfedések vannak, mindazonáltal a kapott rangsorokban esetenként elég nagy különbségeket lehet találni egyes kutatók helyezéseiben. A három vizsgálat módszereiben mutatkozó különbségek elsősorban a korrekciókban, a részértékek súlyozásában voltak. Ezek célja részben az objektivitás javítása volt, részben pedig tudománypolitikai megfontolások érvényesítése. A következőkben az 1983-as értékelést ismertetjük, röviden kitérve a módszertani differenciákra. A kutatók impact factor szerinti értékelése Természetszerűleg itt csak az IF-ral rendelkező folyóiratokban megjelent közlemények jöhettek szóba. Az IF nélküli közlőhelyű publikációk csak az idézettségi pontszámokat növelhették, ha idézték őket. Amely közleménynek se IF-a, se idézettsége nem volt, az egyáltalán nem járult hozzá a publikációs tevékenység értékeléséhez, egyszerűen nemlétezőnek számított. Az IF értékeket a legújabb, 1981 -esSCI JCR-bői vettük. A felmérésben az 1978 — 1982 közt megjelent publikációk szerepeltek.
