Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield

189 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE -l 500 o E o n •<L> •o N 400 VI Ol n 300 200 0 • I t I • I • I • i • i , i , i , rS»! 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 16 18 Ev a megjelenés után 1962 '64 '66 '68 '70 '72 '74 '76 '78 '80 Év 4. ábra: Az Astrophysical Journal-ban (és mellékleteiben) és az Astronomical Journal-ban 1961-ben publikált 326 cikk évi idézettsége 1961 és 1980 között. Az átlagos hibát (az évi idézettségben),az 1 o-t, jelző vonal mutatja az ábrán. Mint átlagos mutatók, a hatástényezők hasznosak. Felhasználásuk azonban óvatosan kell történjen. Egy nemrégiben befejezett ISI analízisből, amelyet azért végeztek, hogy meghatározzák milyen gyakran idézték 1978-1982 között az 1978-ban publikált cikkeket, kiderült, hogy még a nagyon tekintélyes folyóiratok is számos olyan cikket közölnek, amelyekre utalás, hivatkozás sohasem történik. Az 1. táblázat, amelyet cikkről cikkre végzett analízisből készítettek, azt mutatja, hogy a közlést követő négy évben sok eredeti és összefoglaló közleményt - amelyek huszonöt tekintélyes folyóiratban jelentek meg - egyáltalán nem idéztek a szakirodalomban. Az a tény, hogy egy ilyen folyóiratban valami megjelenik azt csupán jelzi, hogy a külső szakmai bírálók egy csoportja úgy gondolta, a szerzőnek valami hasznos és fontos mondanivalója van, (de az is lehet, hogy a cikk felkérésre született). Ha most valamivel átfogóbban nézzük a sokszor idézett cikkek jelentőségét vagy ritkaságát, megállapíthatjuk például SCI 1975-1979 kumulált kötetéből, hogy 200 idézett cikkből kevesebb, mint egy kapott 51 vagy ennél több idézetet (2. táblázat). Az idézett szerzők szempontjából nézve az SC/-ben felsorolt kutatók közül 1961 és 1980 között csak mintegy tíz százalék kapott ötven vagy ennél több idézetet (3. táblázat). Mint azt a táblázatok mutatják a cikkek és a szerzők nagy többségét ritkán idézik. Sok cikk idézetlen marad. A legtöbb cikket legjobb esetben is egyszer vagy kétszer idézik. Mindez kevésbé valószínű a nagy hatástényezőjű folyóiratok esetében. A jelölteket meg kell afelől kérdezni, fejtsék ki véleményüket, miért idéznek olyan ritkán bizonyos közleményeket. Gyakran megtörténik, hogy az eredeti cikk helyett az összefoglaló cikkekre hivatkoznak. Ahelyett, hogy egy elgondolással vagy módszerrel kapcsolatban az arról szóló eredeti cikket idéznék, a szerzők esetleg az ezekről a koncepciókról vagy módszerekről írott áttekintő cikkekre hivatkoznak. Az is előfordulhat, hogy fontos kutatási eredményekről szóló cikkeket évekig nem idéznek, aminek oka a felfedezés túlságos koraisá-