Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield

181 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE Ha megfelelően használjuk fel, az idézettségi analízis hozzásegítheti a tanszéki/kari értékelőbizottságok tagjait ahhoz, hogy a jelöltekről alaposabb véleményt alakíthassanak ki. Szívesen látott kell legyen az olyan objektív információ, amely egy kutató munkájának hasznosságát méri a tudományos közösség számára. A jelölt közleményeinek gondos analízise megerősítheti, vagy kétségbevonhatja a kari bírálóbizottság következtetéseit. Mint látni fogjuk az SCI, SSCI vagy az AHCI ugyancsak megkönnyítheti a szakmai bírálat menetét azzal, hogy hozzásegíti az elemzőket ahhoz, hogy a jelölt munkájával összefüggő területen dolgozó tudományos munkásokat felderítsék. Ezek a kutatók a legképzettebbek arra a célra, hogy a jelólt munkájával kapcsolatban véleményt adjanak. Ez a szempont sokszor figyelmen kívül marad. Igen gyakran ezt a véleménykutatást a kari kereteken kívül kell megtenni. A tanszéki kollegák nem mindig vannak abban a helyzetben, hogy az illető kutatás megítélésére leghivatottabb személyeket megnevezzék. Jó oka lehet annak, hogy egy-két külső bírálót ellenőrizzenek, vajon mennyire kvalifikáltak a jelölt munkájának megítélésére. Ilyenkor esetleg nem áll bibliográfia rendelkezésre. Egy ilyen vázlatos publikációs lista gyors összeállításában az értékelőknek segítséget jelenthetnek az SCI, SSCI, AHCI, továbbá az Institute for Scientific Information online adattárai, mint pl. a SCISEARCH, Social SCISEARCH, ISI/BIOMED és egyéb adatbázisok, amelyek az ISI keresési hálózatában (ISI Search Network) hozzáférhetők.

2

5 így felvilágosítás kapható a véleményező/bíráló saját publikációs tevékenységéről. Ami még ennél is fontosabb, az ilyen listán szereplő cikkek idézettségi adatainak tanulmányozása révén az adminisztráció megállapíthatja, vajon e kutató munkájának más kutatók hasznát vették-e, és milyen mértékben. Az idézettségi adatok nem csak abban segíthetnek, hogy kiszűrhető legyen a bíráló és a jelölt tárgyhoz tartozó munkája, de annak megállapításában is segédkezet nyújt, hogy vajon hasonló típusú kutatásokban elismerték-e ezek fontosságát. Az idézettségi adatok további felvilágosítást nyújthatnak arra nézve, hogy a bírálót és a jelöltet elsősorban múltbeli, vagy aktuális munkája alapján ismerik-e, és hogy nevüket eredeti koncpecióknak és módszereknek, avagy áttekintő műveiknek (vagy mindezeknek együtt) köszönhetik-e. Az idézettségi adatok csak akkor válnak relevánssá és hasznossá, ha az ember elegendő időt fordít azok kielégítő értelmezésére. Az idézetek nem tükrözik szükségképpen a kutatás hasznosságát betegségek gyógyításában, új gyógyszerek felfedezésében, stb. Továbbá semmit sem mondanak a jelölt oktatói képességéről, adminisztratív tehetségéről és egyéb egyetemi tevékenységeiről. Ezzel szemben az idézettség azt tükrözi, mennyire hasznos az adott kutatási munka a hasonló kutatásokat végzők számára. Mint ilyent, az idézettségi adatokat ,.megkésett mutatóknak" nevezi Manfred Kochen (University of Michigan, Ann Arbor).

26 A kutatók egykori „befolyásáról", a tudományos közösségre gyakorolt hatásáról tájékoztatnak bennünket, de arról nem föltétlenül, hogy a jövőben milyen befolyással fognak rendelkezni. Továbbá, mint azt később még részletezzük, ha az ember az első benyomásokon túl szeretne jutni, akkor nemcsak azt kell megállapítania, hogy milyen gyakran idéznek valakit, hanem azt is, hogy miért idézik. Az analízist végzőnek időt kell arra szakítani, hogy megállapítsa az illető szakterület szokványos, normális idézettségi szintjét. Területről területre változik, hogy a különböző típusú cikkek hány idézetet kapnak, és mennyi időre van szükség ahhoz, hogy csúcsidézettségüket eléljék. így a tartós állásra pályázót olyanokkal kell összehasonlítani, akik ugyanazon a szakterületen működnek. Mindenesetre az idézettségi analízisből kapott információt úgy kell tekinteni, mint a jelölt „tudományos befolyásának" egy további, noha egyedülállóan fontos mutatószámát. Ezt a mutatót aztán összehasonlíthatjuk a szokványos értékelési eljárásban használatos egyéb mutatókkal. Az idézettségi adatokat akkor használhatjuk optimálisan, ha más típusú bizonyítékokkal együtt, azok kiegészítéseképpen használjuk fel.