Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield

179 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE A jelöltek kutatási teljesítményének felmérése a végleges egyetemi állásokkal kapcsolatos vizsgálatok valószínűleg legbonyolultabb része. Gyakran megtörténik, hogy a jelölteket felkérik nevezzék meg azokat a másutt dolgozó kollegáikat, akik kutatásaik minőségére vonatkozóan véleményt szolgáltathatnak. Ezektől a szakértőktől azután levélben kérik be véleményüket. Ha a kar vagy tanszék tagjai ismernek más olyan kutatókat, akik munkája kapcsolatos a jelöltekével, ezek megjegyzéseit, véleményét is kikérheti az egyetem. A jelöltek bibliográfiájával felfegyverkezve a kari bizottságok megkísérlik ezek kutatómunkája mennyiségének és minőségének felmérését. Ez a „felmérés" néha puszta közleményszámlálásból áll. Más esetekben a különböző típusú közleményeket különbözőképpen súlyozzák. Erre a célra többféle értékelési módszert is kidolgoztak. Ezekben általában megállapítják, hogy hány cikk ér fel egy könyvvel. A kutatási közlemények, az áttekintő cikkek, rövid jegyzetek, szerkesztői levelek és a publikálatlan jelentések mind-mind más súllyal jönnek számításba.

4 • 4 ~ 1

9 Néhány értékelés szerint a társszerzős cikkek egyes szerzőit nem illeti meg a közlemény teljes hitele.

1 16,1

9 Chait és Ford

1

0 (197 old.) azt ajánlja, hogy az értékelésben különbséget kell tenni a szakmai bírálókkal rendelkező és azzal nem rendelkező folyóiratok között. Azonban noha a legtekintélyesebb folyóiratokban megjelenő cikkeket szakmailag bírálják, ez sok más folyóiratra nem áll. A San Francisco-i Egyetem súlyozási rendszere, amely a kari értékelésekben kifejezetten kvantitatív utat választ, minden hasonló rendszeren túlmegy. A közleményeket pontszámokkal értékelik attól függően, hogy milyen hosszúak, mennyire tekintélyes a folyóirat, amelyben megjelentek, hány idézetet kaptak, és vajon kapott-e a cikk pályadíjat, avagy értékelték-e hosszasabban más közleményekben.

1

0 A kutatási eredmények áttekintésekor a tanszék tagjai át kell olvassák a jelölt cikkeit és könyveit, legalábbis részben. Ez régebben könnyebb feladat volt. Ma azonban a tanszékek és az egyéni közleményszámok növekedése miatt ez a feladat nehezebbé vált, de még mindig szükséges. A döntés meghozatala előtt a kari bizottság általában figyelembe veszi a jelölt hozzájárulásait a tanszék életéhez, beleértve ebbe az adminisztratív kötelezettségek ellátását, kollegáknak adott tanácsokat és a jelölt számára megítélt kutatási alapokat, ösztöndíjakat. Számításba jönnek még kitüntetések, díjak, tudományos testületekben és szerkesztőbizottságokban való részvétel is. Figyelembe szokás még venni szimpóziumokra, konferenciákra, más egyetemekre való előadói meghívásokat, az összejöveteleken elhangzott előadásokat és konzultációs megbízásokat is. Vannak bizottságok, amelyek számításba vesznek olyan értelmező, ismeretteijesztő írásokat is, amelyek a széles nagyközönségnek szólnak. Martin Meyerson, a University of Pennsylvania Foundation elnöke, és egykor Harvard egyetemi oktató rámutat arra, hogy a legtöbb bizottság azt is megvizsgálja, vajon a jelölt munkája kibővíti-e a tanszék tudományos programját, ad-e neki új irányokat, vagy kiépít-e más programokkal kapcsolatokat.

2

0 Ha a jelölt a tanszéki/kari szinten megfelelőnek találtatik, az addig összegyűlt információt egy egyetemi vagy főiskolai szintű bizottság tekinti át. Ezekben a bizottságokban a tagság gyakran bizalmas, titkos jellegű és olyan kutatókra, tudósokra korlátozódik, akik e jelölt szakterületével nagy vonásokban kapcsolódó tudományszakokban tevékenykednek. A Harvard egyetemen ebben a bizottságban résztvesznek egyetemen kívüli szakemberek is a jelölt tudományterületéről, továbbá az egyetem elnöke is. Meyerson szerint ezektől a külső szakértőktől „az t várják, hogy ne csupán a mindenkori és a múltbeli szokásokat és az idézettséget vizsgálják, hanem afelől is érdeklődjenek, merre fog tartani a szakterület fejlődése. Egy ilyen analízis értelmében azt is elvárják e szakértőktől, hogy felderítsék vajon a lehetséges jelöltek bejuthatnak-e a jövőbeli munka élvonalába "

2

0 Ez a bizottság gyakran további leveleket is kér be a jelölt felmérésére. Néha felkérnek egy kollegát is, hogy a jelölt ügyét előteijessze.