Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 5. A gyógyszerkutatás tudománymetriai elemzése M.E.D.Koenig

II.5. A GYÓGYSZERKUTATÁS TUDOMÁNYMETRIAI ELEMZÉSE* 5. táblázat A gyógyszeripar vállalati rangsorolása termelékenység szerint. Termelékenység = 100P/ (átlagos évi költségvetés US S) Rang Termeléke ilység Gyógyszergyár 1 12,0 Pfizer 2 113 Sterling 3 103 Bristol 4 9,4 Upjohn 5 8,5 Roche 6 83 Ayerst 7 7,2 Syntex 8 6,4 Squibb 9 63 Schering 10 5,9 Warner L. 11 5,4 Merck 12 5,1 Mead J. 13 4,7 Le derle 14 4,6 Abbott 15 3,7 J&J 16 3,7 Norwich 17 23 Lilly 18 13 Smith K. 19 125 U. S. V. 20 1,22 Robins 21 1,18 Searle 22 0,8 Wyeth 23 0,46 Rich. Mer. 24 0,0 Miles 4. Szakértői vélemények A főbb gyógyszeripari vállalatok (mindazok a vállalatok, amelyeknek 1965 és 1976 között legalább egy új gyógyszeralkalmazást engedélyeztek) kutatási teljesítményére vonatkozóan szakvéleményeket kértünk. A felkért szakértői gárda tagjait az NIH (National Institutes of Health) farmakológiai szakértői tanácsadó testületéből választottuk. A bizottság tagjai postai úton rangsorolták a vállalatokat az alábbi négy speciális kutatási kritérium alapján: 1. kreativitás: alkotó és újítókészség a gyógyszeripari kutatásaikban, 2. hozzájárulás: általános hozzájárulás az egészségügyi jóléthez, 3. kereskedelmi hatékonyság: kereskedelmi hatékonyság a gyógyszeripari kutatás kiaknázásában, 4. alapkutatás: sikeresség az orvosbiológiai alapkutatás művelésében. A megkérdezettek közül 54% válaszolt. A szakértőket arra kértük, hogy karikázzák be kb. öt vállalat nevét, amelyeket a kritérium szerint a legjobbnak találtak, és húzzák alákb. öt olyan vállalat nevét, amelyek az adott szempontból a legrosszabbak. Ügy gondoltuk, hogy ez a technika megfelelő különbségtételre vezet, ugyanakkor a bíráló szempontjából sem túlzottan megerőltető és nem elriasztó.