Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 4. Egy orvosbiológiai egyetemi tanszék vezetésére pályázó jelöltek kutatási tevékenységének értékelése P. M. Fauser, H. Baitsch és I. S. Spiegel-Rösing

149 TANSZÉK VEZETÉSÉRE PÁLYÁZÓ JELÖLTEK ÉRTÉKELÉSE 2. táblázat A, B, C és D jelöltek publikációinak eloszlása a megjelenési év szerint (saját jegyzék szerint) Megjelenési év Publikációk száma Megjelenési év A B C D 1964-ig 6 4 5 1 1965/66 5 2 7 2 1967/68 11 6 7 3 1969/70 10 5 1 7 1971/72 (smegj. 32 8 2 5 alatt ) 32 8 összesen 64 25 22 18 1971-ig bezárólag 39 22 20 15 2. Folyóiratok „impact "-ja, amelyekben a jelöltek közölnek Ismeretes, hogy a tudományos folyóiratok egy szakterületen belül tudományos színvonalukat illetően különböznek egymástól és hogy egy publikációra előkészített kéziratot nem lehet minden folyóiratban egyaránt könnyen elhelyezni. Garfield 1972-ben megkísérelte ezeket a különbségeket kvantitatíve jellemezni, amikor egy átlagos idézési mutatószámot az impact factort alakította ki az Institute for Scientific Information-nál feldolgozott több mint 3000 folyóirat számára. Egy folyóirat impact factorát ugyanolyan elővigyázattal kell értékelni, mint a kutatókra vagy kutatócsoportokra vonatkozó idézési adatokat. A folyóirat impact factorát leginkább a folyóirat társadalmilag definiált, interdiszciplináris .hatásaként" lehet jellemezni. Az „A" jelölt publikációinak 75%-a jelent meg igazán rangos folyóiratban. ,,B" jelöltnél ez az arány 80%, „C"-nél 86% és „D"-nél 44%. Tekintetbe véve tehát a jelölteknek a legrangosabb folyóiratokban közölt cikkeit, azt tapasztaljuk, hogy az „A" jelölt munkái erősebben idézett folyóiratban jelennek meg, mint a többi jelölt publikációi. Az így adódó rangsor megfelel a tudományos produktivitás rangsorának (ld. az előző pontot). 3. Kooperációs jellemző A jelöltek kooperációs jellemzője (társszerzőség) a publikációs jegyzékekből első közelítésre nehezen ismerhető fel. A 3. táblázat összefoglalja a társszerzők részvételének átlagos gyakoriságát. A táblázat azt mutatja, hogy pl. az „A" jelölt átlagban 4,6-szor, a „B" jelölt 5,0-ször publikált ugyanazzal a társszerzővel, a „C és ,,D" jelöltek átlagban 2,6 illetve 2,5-ször. Ezt a mutatót a kooperáció intenzitásaként lehet értékelni; a mutatószám annál nagyobb lesz, minél tartósabb a közös kutatómunka a kutatók között illetve minél hosszabb időn át jelennek meg közös publikációk.