Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 1. A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése Beck Mihály és Gáspár Vilmos
KLTE TTK-N VÉGZETT KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉ SE 12 Eddig csaknem minden értékelés alapmegállapítása az volt, hogy adott szerzőnek, intézménynek, országnak hány közleménye jelent meg. Egy-egy ilyen adat semmitmondó volta nyilvánvaló. Az idézetek elemzése a publikáció szám mennyiségi szemléletét minőségi elemekkel egészíti ki. Az idézetelemzés a publikált eredmények értékét és elsősorban hatását a szakirodalomban fellelhető idézetek számának statisztikai feldolgozásán keresztül méri. Ezt a munkát kétségkívül megkönnyíti, hogy az Institute for Scientific Information (ISI, Philadelphia, USA) Science Citation Index (SCI) adatbázisa széles körben hozzáférhető könyv alakban vagy mágnesszalagokon. A KLTE Természettudományi Karán végzett elemzés során vizsgálatainkkal természetesen nem merítettük ki teljes mértékben a tudománymetriai értékelés által nyújtott lehetőségeket. Az általunk alkalmazott — a ténylegesen kapott idézetek összegyűjtésével induló eljárásnál egyszerűbb, de azzal lényegében egyenértékű értékelést adó - eljárás, amelyet részben a MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Főosztályán dolgoztak ki, és az idézett munkákban alkalmaztak, 3" 5 abból indul ki, hogy a publikált dolgozat rangját átlagosan egyértelműen megadja a közlés helyének rangja. (A folyóiratok rangsorolását egyébként is minden kutató tudatosan vagy nem tudatosan elvégzi és figyelembe veszi.) A folyóirat rangját a folyóirat egy cikkére jutó átlagos idézettségének jellemző mérőszámával, az úgynevezett hatástényezővel (impact factor) fejezhetjük ki. A hatástényező fogalmát Garfield alkotta meg, s intézete évenként nyilvánosságra hozza a SCI adatbázisában szereplő mintegy 4000 folyóirat „impact factorát" a Journal Citation Reports kötetekben. Adott évre vonatkozó hatástényező kiszámításához az előző két év alatt a vizsgált folyóiratban megjelent cikkekre az adott évben kapott idézetek számát osztjuk a két év alatt megjelent cikkek számával. (Gondos elemzésekkel igazolták, hogy a két éves időszak vizsgálata reális alapot ad a folyóiratok idézettségének jellemzésére. 5) A hatástényező alkalmazásával végzett tudománymetriai elemzés alapján az egyének, intézetek, országok összehasonlíthatósága lehetővé válik, de a következtetések levonásánál különös óvatossággal kell eljárni. A hatástényező ugyanis, objektivitása ellenére, tartalmazza a különböző tudományterületek közlési és idézési szokásaiban meglevő igen nagy eltéréseket, valamint a kiszámítás alapját adó SCI adatbázis hiányosságait is. Az SCI adatbázist, többek között az jellemzi, hogy: — a vüág folyóiratainak csak mintegy 2—3%-át tartalmazza, de válogatása a legtöbb országra és szakterületre nézve reprezentatívnak tekinthető; — hiányosságai a nagy országok közül elsősorban a Szovjetuniót sújtják, különösen a biológia területén; — minden szakterületen előnyben részesíti az angol nyelvterület országait, különösen az Egyesült Államokat és ezzel párhuzamosan hátrányban vannak a nem latin betűs írásmódú (szovjet és japán) publikációk; — a kis országok folyóiratait egészen esetlegesen tartalmazza; — minden szakterületen tartalmazza a legjelentősebb folyóiratokat, de szakterületenként különböző mélységben vonja meg a határt; — olyan területeken, ahol a szakirodalom kis, esetleg csak helyi érdeklődésre számot tartó folyóiratokban szóródik szét, a torzítás veszélye nagyobb (például a földtudományok, a biológia bizonyos területei). Mindebből következik, hogy az adatbázis azokon a tudományterületeken a legalkalmasabb összehasonlítások céljára, ahol a szakirodalom legnagyobb része nagy nemzetközi folyóiratokban koncentrálódik, például a fizika és kémia esetén.
