Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

116 II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* Ezekből az adatokból látható, hogy a Cambridge csoport tudományos produktivitási szintje elég egyenletesen emelkedett a késő hetvenes évekig, amikor is telítődött. A korai hetvenes években észlelhető kis „bemélyedés" egybeesik azzal az időszakkal, amelyben a csoport munkájának nagyrészét arra fordították, hogy az új 5 km-es interferométert működésbe hozzák (lásd a 6. táblázatot). A Jodrell Bank esetében a produktivitási szint az 1950es évek végéig nőtt, amikor tartósan magasabb volt, mint Cambridge-ben, ezután a hatvanas évek közepén kissé visszaesett (amikor a Mark II és Mark III teleszkópokat és a többcsatornás digitális spektrométert építették), és újabban ismét visszaesett, annak következtében, hogy egy új, több-teleszkópos rádiókapcsolatú interferométert igyekeznek munkába állítani (lásd a 6. táblázatot). Azonban még az ilyen ideiglenes hullámzások beszámítása után is, az 1978-ban végződő tízéves időtartam alatt a Cambridge-i csoport tudományos termelése jelentősen nagyobb volt, mint a Jodrell Bank-i csoporté. Mint már láttuk, a közleményszám csupán részmutatója a tudományos haladásnak. Noha Cambridge és Jodrell Bank publikációs számai közötti különbség esetleg utalhat a tudományos eredménybeli különbségre, úgy is magyarázható, hogy egyéb tényezők játszottak közre. így pl. magyarázható a két centrum elétrő kutatási érdeklődésével és más rádióteleszkóp típusaivaL Ügy is tekinthető a dolog, hogy a két csoport közlési stratégiája alapvetően más, ami azzal jár, hogy a Jodrell Bank közlemények általában alapvetőbb hatással vannak, ami a tudományos ismeretek gyarapítását illeti. Ez utóbbi lehetőséget az idézetekkel foglalkozó, következő részben vizsgáljuk meg, de az előző lehetőséget már most mérlegelni tudjuk, ha egy pillantást vetünk a holland és német csoportok eredményeire. Az 1978-ig teijedő évtized alatt mind a holland, mind a német csoportnak cikktermelése gyorsan nőtt, és végül a Cambridge-i csoport szintjének kb. kétszeresét, illetve a Jodrell Bank-i csoporténak több, mint négyszeresét érte el. A két európai csoportnak ezt a nagy termelési volumenét részben magyarázhatjuk nagyobb támogatásukkal és nagyobb személyzeti létszámukkal. Ha ezeket figyelembe veszi az ember (lásd a 9. táblázatot), akkor úgy tű9. táblázat A közlemények száma a személyzeti és támogatási szintekhez* viszonyítva az 1978-as évben** Cambridge Jordell Bank*** NFRA MPI Az egy csillagászkutatóra eső cikkszám (diplomázó hallgatók nélkül) Az egy csillagászkutatóra eső cikkszám (diplomázó hallgatókkal együtt) Az egy effektív kutatóra eső cikkszám (diplomázó hallgatók nélkül)* Az egy effektív kutatóra eső cikkszám (diplomázó hallgatókkal együtt) Egy cikk hozzávetőleges költsége (fontsterlingben) *Ezen adatok valószínű hibája 5 és 10% között van 2,6 1,4 3,8 1,6 15-10' lásd az 5. és a 7. 0,5 (0,8) 0,3 (0,5) 0,6 (1,0) 0,4 (0,6) 75-10

3 (45-10

3) táblázat lábjegy zi 2,3 1,8 2,5 1,9 30-10

3 steit). 1.3 1,1 1.4 1,1 45-10

3 "Ezek csak egyetlen évre vonatkozó adatok (1978-ra), és elképzelhető, hogy az 1969-78-as évtizedre nem tipikusak. Az „I" jegyzetben említett okoknál fogva azonban valószínűtlen, hogy a négy kutatóközpontra vonatkozó adatok az előző években nagyon különböző tendenciát mutattak volna, legalábbis amint a két európai központ teljes lendülettel működni kezdett. "*A zárójelben levő adatok Jodrell Bank-ra vonatkoznak, ha az 1978 évi 12 pbulikációt ideiglenes „bemélyedésnek" tekintjük, az évi 20 cikket (a tízéves átlagot) helyettesítjük be, mint tipikusabb értéket. Azaz, ha az oktatással eltöltött időt nem vesszük figyelembe (lásd a 4. táblázatot).